Hiába kiált diktatúrát a lengyelországi ellenzék

A vasárnapra tervezett lengyel elnökválasztás elhalasztásáról szóló megállapodás kemény kompromisszum volt.

epa08396367 Residents of Warsaw spend their free time on the May Day in Warsaw, Poland, 01 May 2020. EPA/LESZEK SZYMANSKI POLAND OUT Fotó: LESZEK SZYMANSKI

A most vasárnapra tervezett lengyel elnökválasztás elhalasztásáról szóló megállapodás kemény kompromisszum volt a kormánypártok között. A koalíciót ugyanis a szakadás veszélye fenyegette – állapította meg véleménycikkében a wPolityce konzervatív hírportál azt követően, hogy szerda este a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) és szövetségese, az Egyetértés nevű jobboldali párt a május 10-re tervezett elnökválasztás elhalasztásáról kötött egyezséget. Az Egyetértés vezetője, Jarosław Gowin ellenezte ugyanis a választás megtartását a koronavírus-járvány közepette, tiltakozásképpen le is mondott miniszterelnök-helyettesi pozíciójáról. Pártja kiválása a koalícióból azt jelentette volna, hogy a PiS elveszíti többségét a varsói parlament alsóházában, ezzel előre hozott parlamenti választásokat kényszerít ki.

Bár a többi közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan Lengyelország is sikeresen küzdött meg a járvánnyal – a 15 ezret közelíti a fertőzöttek száma és mintegy 730-an vesztették életüket –, az ellenzék szerint a jelenlegi helyzetben nem lehetne biztonságosan lebonyolítani a levélben történő szavazást, s tisztességesen a kampányt. Utaltak arra, hogy a PiS által támogatott Andrzej Duda hivatalban lévő, és újrázni készülő államfő ingyen reklámidőhöz jut, amikor elnöki feladatait ellátva járja az országot, míg ellenfelei – a gyülekezési tilalom miatt – az interneten kénytelenek kampányolni. A Jog és Igazságosság viszont azzal érvelt, hogy a bajorországi helyhatósági választás március végén rendezett második fordulóját is biztonságosan, levélszavazás útján tartották meg. Az ellen márpedig nem tiltakozott senki.

A lengyel kormányt ugyanis azzal a váddal illeti a nyugat-európai politikai elit és sajtó, hogy a választások megtartása ilyen körülmények között nem lenne tisztességes. – Aggódom a szabad és tisztességes választások miatt, a szavazás minősége, törvényessége és alkotmányossága miatt – közölte áprilisban Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. Aggályait hangoztatta néhány nappal ezelőtt a The Guardian brit balliberális napilap is, amely opportunizmussal vádolta meg a lengyel kormányt, amiért a választások megtartását tervezi. A Politico és a Foreign Policy amerikai sajtóorgánumok kétségbe vonták, hogy a lengyel hivatalok, elsősorban a posta alkalmas arra, hogy akadályok nélkül bonyolítsák le a levélben történő szavazást. Szerintük a fejetlenség miatt sokan csaláshoz folyamodnának, a bizonytalanság pedig amúgy is sokakat tántorítana el a szavazástól. A parlament alsóházban ma délelőtt tartott szavazás ennek ellenére megerősítette a kormány szándékát, miszerint mindenképp levélszavazás lesz, a választásra pedig 60 napon belül kell sort keríteni. A lengyel alkotmánybíróság a mai nap folyamán foglal állást a szavazás elhalasztásáról.

– Abszurdnak tartom a nemzetközi szervezetek figyelmeztetését, hogy a választások megtartása fenyegeti a demokráciát Lengyelországban. Ez a kormány tehet bármit, a végső megállapítás mindig az, hogy a demokráciát fenyegeti – mondta a Magyar Nemzetnek még áprilisban Igor Janke lengyel politikai elemző, emlékeztetve arra, hogy a konzervatív varsói kormányt 2015-ös hivatalba lépése óta folyamatos bírálatok érik Nyugat-Európából, az uniós intézmények részéről, eljárást is indítottak Lengyelország ellen az igazságügyi reformjai miatt. – Ha az ellenzék embereit hallgatjuk, azt a benyomást kelthetik bennünk, hogy a diktatúra közelébe sodródtunk. Aztán itt ez a televíziós vitára, tíz elnökjelölttel a pódiumon, közülük többen szavazásra buzdítanak. Furcsa skizofrénia ez – írta a Do Rzeczy konzervatív hetilap főszerkesztője azzal kapcsolatban, hogy szerda este – még a vasárnapi választás elhalasztásáról szóló megállapodás előtt – tv-vitát tartottak az első forduló jelöltjeinek részvételével.

– Az ellenzék abban reménykedik, ha a választást elhalasztják, az a PiS-t hozza nehéz helyzetbe. Ez teljesen téves feltételezés. A felmérések azt mutatják, stabil a kormány támogatottsága. Másrészt kellene egy alternatíva, az ellenzék túl gyenge – olvasható a Do Rzeczy-ben. A közvélemény-kutatások valóban azt jelzik, az ellenzék a választások elhalasztásában érdekelt, hiszen Andrzej Duda toronymagasan vezeti az elnökjelöltek népszerűségi listáját, s már az első fordulóban megszerezheti az újraválasztásához szükséges szavazatokat. A pártok versenyében ugyancsak a PiS az első helyezett, rendre 40 és 50 százalék közötti támogatottságot mérnek a pártnak.