Pórul járhat Ukrajna, ha semmibe veszi a kisebbségek akaratát

A magyarok vegzálása, a nyelvi jogok ellehetetlenítése, valamint számos magyarellenes megnyilvánulás után folytatódnak azok a negatív tendenciák, amik az elmúlt éveket jellemezték Kárpátalján. Ezúttal az országban zajló közigazgatási egységek átalakításának következményei jelentik a veszélyforrást a magyar kisebbség számára.

Életkép a beregszászi járásban fekvő Makkosjánosiból. Érdekek ütköznek a kistérségek létrehozásával Fotó: Kurucz Árpád

Kisebb-nagyobb intenzitással már hat éve zajlik Ukrajnában az a közigazgatási reform, amely az ország közigazgatási berendezkedésének teljes átformálását magában foglalja. Ennek részeként az önkormányzatok összevonásának révén kistérségeket alakítanak ki, illetve a járásokat is átalakítják. A kistérségek, azaz a hromadák kialakításának távlati tervét Kárpátalja hosszú ideig vonakodott elkészíteni. A régió magyarbarátnak tekintett korábbi kormányzója, Hennagyij Moszkal is ellenezte azt, mondván: Kárpátaljára negatívan hat a decentralizáció folyamata. Moszkal szerint a megyére nézve semmi jót nem jelent az összevonás.

Nem sokkal cikkünk megjelenése után érkezett a hír, hogy a Miniszteri Kabinet jóváhagyta a Viski kistérség kialakítását. Erről Hajovics Jaroszlav, Visk polgármestere számolt be a közösség oldalán, aki köszönetet mondott mindenkinek, a közös cél érdekében tett erőfeszítésekért.

Elméletileg az önkormányzatok megkapták a felhatalmazást, hogy önkéntes alapon szervezzenek kistérségeket. Így a Kijevbe juttatott tervezet 64 kárpátaljai hromada kialakítását tartalmazta. Az egyik kistérség kialakításának terve azonban nemrégiben mégis meghiú­sult. Visk – az egykori öt máramarosi koronaváros egyike – nemrég tudta meg: nem engedélyezték kistérséggé alakítását, hanem a településnek a kormányhatározat értelmében a Huszti hromada részét kell képeznie.

Visk
Fotó: karpat.in.ua

– 2019-ben, Ukrajna törvényeit betartva, lakossági fórumot tartottak, amelyen egyhangú szavazás döntött arról, hogy a két szomszédos település, Visk és Veléte egyesítésével külön kistérség jöjjön létre. Mindez bekerült a megye által elfogadott perspektivikus tervbe is – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szabó Gabriella, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) viski alapszervezetének elnöke.

A döntés a viski és a velétei lakosok körében is óriási felháborodást váltott ki: a polgárok nehezményezték, hogy akaratukat semmibe véve, a hátuk mögött határoztak a sorsukról. A két település most tarthat attól, hogy elveszítik közigazgatási önállóságukat. A viski lakosok a helyi civil és egyházi szervezetekkel egyetemben tiltakozásukat fejezték ki a kormányhatározat ellen, és annak felülvizsgálatát várják. A két település vezetője rendkívüli találkozón kérte Kárpátalja újonnan kinevezett kormányzójának, Olekszij Petrovnak a közbenjárását is.

– A találkozón különböző ígéretek hangzottak el a helyzet rendezésére, a tárgyalások továbbra is zajlanak – mondta Szabó Gabriella. Mindeközben a KMKSZ is lépett: a viski helyzet kapcsán arra kérte a kormányt, hogy vegye figyelembe a népakaratot, valamint a polgárok és közösségek törvényben garantált jogait.

Egy másik probléma, amely nagy visszhangot vert korábban is, a járások számának csökkentése. A tervezetnek megfelelően Ukrajna jelenlegi 490 járását 102-re szűkítenék. Ez a lépés az ország területén egy tömbben élő nemzeti kisebbségek szétszakadásával, valamint az érdekképviselet hatékonyságának csökkenésével fenyeget.

Életkép a beregszászi járásban fekvő Makkosjánosiból. Érdekek ütköznek a kistérségek létrehozásával
Fotó: Kurucz Árpád

A tervek szerint Kárpátalján négy járás lenne a jelenlegi 13 helyett, Ungvár, Munkács, Huszt és Técső központtal. A kárpátaljai érdekvédelmi szervezetek kérvényezték egy ötödik járás kialakítását is beregszászi központtal. Ez 114 települést fogna össze, s a kárpátaljai magyarság mintegy hetven százalékát foglalná magába.

A tervezet célja a magyarság egyben tartása lenne, de a kijevi vezetés nem támogatja a javaslatot.

Vétózhatnak a bolgárok is

Nemcsak a magyar nemzeti kisebbségnek gyűlt meg a baja a kárpátaljai közigazgatási reformokkal. Odessza megye bolgradi járásának közigazgatási határait – ahol a bolgár kisebbség él – úgy szabnák át, hogy az az ukrajnai bolgár közösség kettészakadásához vezetne. Bulgária azzal vádolja Ukrajnát, hogy e lépésével megsértené az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét és a helyi önkormányzatok európai chartáját. Szófia komoly lépésre szánta el magát: amennyiben Ukrajna nem hajlandó változtatni a tervezeten, úgy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is blokkolhatja Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit.