– Két szempontból is szörnyű tragédiának tartom a történteket. Egyrészt, mert emberek ezreit gyilkolták meg, amire úgy gondolom, hogy nincs mentség. Másrészt, nagyon tartok az eset politikai következményeitől, hogy ez nem a feltámadást, a reformokat erősíti, hanem azok táborát, akik hisznek Kína erőszakos fellépésben – ezekkel a szavakkal ítélte el a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztereként Horn Gyula a pekingi Tienanmen-téren, 1989. június 4-én történt eseményeket. A nyilatkozat jó példa arra, hogy bizonytalan időkben milyen gyorsan visszájára fordulhatnak a nemzetközi kapcsolatok: bár Hornnak 1956-ból személyes tapasztalata volt demokratikus felkelések leverésében, a rendszerváltás közeledtével már új szempontoknak kellett megfelelnie.
Az orosz külügy háborús kijelentésére figyel a világ
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint nem elegendő a puszta beszéd Ukrajna részéről.