– Két szempontból is szörnyű tragédiának tartom a történteket. Egyrészt, mert emberek ezreit gyilkolták meg, amire úgy gondolom, hogy nincs mentség. Másrészt, nagyon tartok az eset politikai következményeitől, hogy ez nem a feltámadást, a reformokat erősíti, hanem azok táborát, akik hisznek Kína erőszakos fellépésben – ezekkel a szavakkal ítélte el a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztereként Horn Gyula a pekingi Tienanmen-téren, 1989. június 4-én történt eseményeket. A nyilatkozat jó példa arra, hogy bizonytalan időkben milyen gyorsan visszájára fordulhatnak a nemzetközi kapcsolatok: bár Hornnak 1956-ból személyes tapasztalata volt demokratikus felkelések leverésében, a rendszerváltás közeledtével már új szempontoknak kellett megfelelnie.
A világ most is bizonytalan időket él, Peking így okkal tarthat a Tienanmen-téren történteket követő korszakhoz hasonló, részleges diplomáciai elszigetelődéstől. Erre figyelmeztet a a kínai belbiztonsági minisztérium múlt hónapban készített jelentése, melyet a Reuters hírügynökség szerzett meg. A titkosszolgálatokat irányító szervezet arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy az Egyesült Államok agresszív retorikája miatt elterjedhetnek a Kína-ellenes érzelmek. A cikkben megszólaló forrása az 1946-os Novikov-távirattal von párhuzamot. A Szovjetunió washingtoni nagykövete, Nyikolaj Novikov az Egyesült Államok új politikai irányvonalára figyelmeztetett, a kiszivárgott dokumentumra a hidegháborús nyitány egyik mozzanataként emlékezik vissza a történelem.
Napjaink járványügyi hidegháborújában Peking szorul védekezésre, a Donald Trump vezette amerikai kormány támadásaira érdemben eddig nem reagált. Sem Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök, sem kormányfője vagy külügyminisztere nem szólalt meg, Kína szóvivők szintjén kezeli az ügyet. Annak ellenére, hogy a járvány kezdetén indított maszkdiplomácia sem volt eredményes: az egészségügyi felszerelések adományozása sok esetben összemosódott az exporttal, ráadásul több esetben minőségbeli problémák is felmerültek a védőfelszelésekkel.
