Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kitért a román államfő minapi nyilatkozatára is. Klaus Johannis szerdán az ellenzéki szociáldemokratákat „Erdély magyaroknak adásával” vádolta meg, s arra is utalt, hogy valamiféle titkos egyezkedés zajlott a magyar kormányfő és a Szociáldemokrata Párt elnöke között. Orbán Viktor úgy fogalmazott: az államfő személyében egy tiszteletreméltó embert ismert meg, aki kiáll az elvei mellett, így Magyarország tiszteli Romániát és elnökét. Ezért is értetlenséggel figyeli a történteket, mert ilyen mondatokat „a legrosszabb antidemokratikus, zavaros időszakokban sem hallottunk Romániából”.
„Várok egy kicsit, hogy letisztuljon a helyzet, és megértsük, mi történt. (...) Ha persze rákényszerülünk, majd felvesszük a kesztyűt, de most nem javaslom, hogy az elénk dobott kesztyűért lehajoljunk” – mondta a miniszterelnök, jelezve: nem tudni, provokációról, „balesetről” vagy egy hosszabb távú román nemzetstratégia első mozzanatairól van-e szó.
A Magyar Nemzet megkérdezte Barabás T. Jánost, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét, miért éppen most és ilyen formában kapta elő a magyar kártyát Johannis? A Románia-szakértő szerint egy megtervezett politikai kampányról van szó. Megemlítette: március közepétől hirtelen sokszorosára növekedett a bukaresti médiában a magyarokkal kritikus cikkek száma. Ezt követően politikai üzenetek hangoztak el például a román külügyminiszter és a budapesti nagykövet részéről, amelyek a Nyugat egyfajta szócsövének szerepében tetszelegve nyilatkoztak kritikusan a magyar demokráciáról.
„Johannis beszédének időzítése a politikai marketing kampány csúcspontja, de nem véletlenül esett erre a napra, hiszen épp a nyilatkozata előtt lett ismert egy felmérés, miszerint az államfő pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 33 százalékra süllyedt a felmérésekben, az ellenzék támogatottsága pedig növekedett. Vagyis erős eszközöket kell bevetni a népszerűségvesztés megállítására, és ez hagyományosan a magyar kártya, hiszen a PNL-kormány, illetve az államfő képtelen gazdasági, vagy más érvekkel szimpátiát szerezni. Romániának nincs gazdasági terve a járvány utánra” – fogalmazott Barabás T. János.