Örmény fellebbezés jöhet a baltás gyilkos ügyében

Magyarország nem sértette meg a nemzetközi jogot azáltal, hogy kiadta Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak.

Vélhetően Azerbajdzsán és az örmény felperesek is fellebbezni fognak, de a fellebbviteli eljárásban valószínűleg hasonló ítélet fog születni – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Tóth Norbert nemzetközi jogász azzal kapcsolatban, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében leszögezte: Magyarország nem sértette meg a nemzetközi jogot azáltal, hogy kiadta a baltás gyilkos néven elhíresült Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak. – A strasbourgi törvényszék megállapította, hogy Magyarország az elítélt személyek átszállításáról szóló Európai Tanács egyezményének megfelelően járt el, tehát nem felelős azért, hogy Azerbajdzsán végül elnöki kegyelemben részesítette a katonatisztet – hangsúlyozta Tóth Norbert.

Az azeri Ramil Safarov 2004-ben, egy budapesti NATO-nyelvtanfolyamon éjszaka álmában egy baltával gyilkolta meg örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt. A magyar bíróság különös kegyetlenséggel, aljas indokból és előre kitervelten végrehajtott emberölés miatt életfogytiglani börtönre ítélte. Magyarország 2012-ben átadta Safarovot Azerbajdzsánnak, hogy hazájában töltse le büntetését, ahol viszont hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült és előléptették.

Az ügy hatalmas felháborodást váltott ki az Azerbajdzsánnal amúgy is ellenséges viszonyt ápoló Örményországban, amely egyoldalúan felfüggesztette diplomáciai kapcsolatát Magyarországgal. Örményországban azóta sincs magyar nagykövetség és konzuli hivatal. Bírálatözönt zúdított akkoriban a magyar kormányra az ellenzék is. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke például arról beszélt: bizonyíthatóan Orbán Viktor miniszterelnök a hibás a gyilkos szabadon engedéséért, mivel tudatosan nem kért megfelelő garanciát arra, hogy Azerbajdzsánban eltekintenek a kegyelemtől.

Az MSZP-s Kovács László is azt állította, a kormány nem kért és nem is kapott garanciát. – A keddi strasbourgi ítéletből viszont az derül ki, hogy mielőtt kiadtuk volna Safarovot, a magyar igazságügyi minisztérium biztosítékot kért az azeri partnertől: Safarov letölti-e börtönbüntetését? Jóhiszeműen jártunk el, hiszen Azerbajdzsán is részese a szóban forgó nemzetközi egyezménynek, amely alapján kiadtuk a gyilkost – magyarázta Tóth Norbert.

Magyarországnak adott igazat 2012-ben az Európai Parlament is, amely állásfoglalásában leszögezte: a Safarovnak adott kegyelem ellenkezik az átadás jogalapjául szolgáló nemzetközi szerződés szellemével, egyben pedig megsértette a magyar hatóságok számára adott diplomáciai biztosítékokat.

A strasbourgi emberi jogi bíróságon egyébként a gyilkosság áldozata, Gurgen Margarján családja indított pert Azerbajdzsán és Magyarország ellen. A törvényszék szerint Azerbajdzsán megsértette az emberi jogok európai egyezményét az elnöki kegyelemmel, hazánk esetében viszont megállapították: nincs bizonyíték arra, hogy a magyar hatóságok tudtak volna Safarov tervezett szabadon engedéséről.