Puccskísérlet Katarban, vagy szándékos álhírgyártás?

Az arab államok közötti információs háború állhat az emírről szóló híradások mögött.

Puccskísérlet történt Katarban, vagy csak annak a látszatát akarták kelteni? A különutas apró emírség és több arab állam között feszülő viszály és információs háború közepette nehéz eldönteni, hogy melyikről van szó. A hét elején több forrás is arról számolt be, hogy megpróbálhatták letaszítani a hatalomból Tamím bin Hamad asz-Szání emírt. A közösségi médiára feltöltött, nem megerősített hitelességű felvételek szerint géppuskatűz ropogott Dohában, alacsonyan repülő harci gépek cirkáltak a főváros felett, több helyen összecsapások voltak. A találgatások szerint az uralkodócsalád egyik befolyásos tagja, a korábbi miniszterelnök és külügyminiszter, Hamad bin Dzsászim bin Dzsáber asz-Szání állhatott a puccskísérlet mögött. A pletykák arról szólnak, hogy a dúsgazdag sejk – akinek a vagyonát a Forbes két éve 1,2 milliárd dollárra becsülte – azért lépett akcióba, mert az uralkodó korrupciós vizsgálatot rendelt el az érdekeltségeibe tartozó vállalatoknál.

A másik verzió szerint azonban semmi nem történt, legfeljebb szándékos álhírgyártás. Doha hivatalosan nem is reagált az állításokra, mindössze a moszkvai nagykövet tagadta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy puccskísérlet történt. Nem adtak hírt lövöldözésről a nyugati hírügynökségek és a Katarban katonai bázist fenntartó Egyesült Államok sem, ahogy a Magyar Nemzet dohai forrásai sem hallottak semmiről. A katari központú ­al-Dzsazíra viszont részletes cikkben cáfolta az értesüléseket. A hírcsatorna a közösségi médiára feltöltött több videóról bebizonyította, hogy manipuláltak. Az egyiken például a hangsávot cserélték lövöldözésre, és kicsit megvágták, egy másikról pedig kiderítették, hogy nem is Katarban és nem is 2020-ban készült. Hogy miért állna érdekében bárkinek álhíreket terjeszteni egy puccskísérletről? Az al-Dzsazírában megszólaltatott szakértő rámutatott, hogy az időzítés nem véletlen: közeleg a több arab állam által bevezetett katari blokád harmadik évfordulója, ezért azt az üzenetet akarják közvetíteni, hogy az ország elszigetelése igazolt és a katariak is elégedetlenek a vezetéssel.

Hagyományos öltözetű lovasok Doha nemrég épített „óvárosában”. Szemfényvesztés
Fotó: Reuters

A mindössze 11 ezer négyzetkilométeres és nagyjából 2,6 milliós népességű Katarral szemben 2017 júniusában vezetett be blokádot és szakította meg a kapcsolatokat Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom vezetésével több arab állam. Azzal vádolják az Iránnal és Törökországgal is jó kapcsolatokat ápoló, külpolitikájában különutas emírséget, hogy támogatja a terrorizmust.

Ismétlődő történelem

Katar történe­tében nem példa nélküliek a puccskísérletek. A jelenlegi emír apja, Hamad bin Khalifa asz-Szání is egy „vértelen puccsal” vette át a hatalmat 1995-ben. Az akkori uralkodó éppen Svájcban üdült, amikor fia távollétében egyszerűen békésen bejelentette a trónfosztást. Kalifa bin Hamad asz-Szání ugyan nem fogadta el a döntést, próbált támogatókat szerezni a környező országokból, és visszatérést ígért, ám már nem sikerült visszakapaszkodnia a hatalomba. Éveken át Franciaországban tartózkodott, végül 2004-ben visszatért a hazájába, ahol visszavonultan élt, majd négy évvel ezelőtt, 84 esztendősen hunyt el. Egyébként ő maga is hasonló „csellel” került trónra: unokatestvérétől, Ahmadtól ragadta el a vezetést 1972-ben, amikor állítólag az akkori emír Iránban járt vadászaton. Az al-Dzsazíra oknyomozó riportja két éve vádolta meg azzal Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, hogy már 1996-ban is puccskísérletet szerveztek az uralkodó ellen. Állításuk szerint az Abu Ali fedőnevű nemzetközi műveletben csádi katonák bevetésével ültették volna a trónra Khalifát. Végül csak Jacques Chirac francia elnök, illetve a lehetséges áldozatok magas számától visszariadó letaszított emír tiltakozása hiúsította meg az akciót. Állítólag 2017-ben is csak az amerikai beavatkozás mentette meg Katart a szaúdi katonai lépésektől.