Fotó: Reuters
A mindössze 11 ezer négyzetkilométeres és nagyjából 2,6 milliós népességű Katarral szemben 2017 júniusában vezetett be blokádot és szakította meg a kapcsolatokat Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom vezetésével több arab állam. Azzal vádolják az Iránnal és Törökországgal is jó kapcsolatokat ápoló, külpolitikájában különutas emírséget, hogy támogatja a terrorizmust.
Ismétlődő történelem
Katar történetében nem példa nélküliek a puccskísérletek. A jelenlegi emír apja, Hamad bin Khalifa asz-Szání is egy „vértelen puccsal” vette át a hatalmat 1995-ben. Az akkori uralkodó éppen Svájcban üdült, amikor fia távollétében egyszerűen békésen bejelentette a trónfosztást. Kalifa bin Hamad asz-Szání ugyan nem fogadta el a döntést, próbált támogatókat szerezni a környező országokból, és visszatérést ígért, ám már nem sikerült visszakapaszkodnia a hatalomba. Éveken át Franciaországban tartózkodott, végül 2004-ben visszatért a hazájába, ahol visszavonultan élt, majd négy évvel ezelőtt, 84 esztendősen hunyt el. Egyébként ő maga is hasonló „csellel” került trónra: unokatestvérétől, Ahmadtól ragadta el a vezetést 1972-ben, amikor állítólag az akkori emír Iránban járt vadászaton. Az al-Dzsazíra oknyomozó riportja két éve vádolta meg azzal Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, hogy már 1996-ban is puccskísérletet szerveztek az uralkodó ellen. Állításuk szerint az Abu Ali fedőnevű nemzetközi műveletben csádi katonák bevetésével ültették volna a trónra Khalifát. Végül csak Jacques Chirac francia elnök, illetve a lehetséges áldozatok magas számától visszariadó letaszított emír tiltakozása hiúsította meg az akciót. Állítólag 2017-ben is csak az amerikai beavatkozás mentette meg Katart a szaúdi katonai lépésektől.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!