Ankarában is kelet felé tekintenek

A törökök hetven százaléka idén is az Egyesült Államokat jelölte meg a legnagyobb fenyegetésként.

Nem folytathatunk struccpolitikát, nem tehetünk úgy, mintha nem lenne problémánk Törökországgal a NATO-ban! – fakadt ki az atlanti szövetség védelmi minisztereinek e heti ülése előtt egy névtelenségbe burkolózó francia diplomata. Nos, a Kadir Has Egyetem friss közvélemény-kutatásából úgy tűnik, az érzés kölcsönös: Törökországnak pedig a NATO-val van problémája.

A török külpolitika megítélését vizsgáló éves felmérés szerint a tagságot a szűk többség még támogatja ugyan, de egyre erősödnek azok a hangok, amelyek a kilépést, legalábbis a kapcsolatok felfüggesztését látnák szívesen. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy az amerikaiakkal nagyon elmérgesedett a viszony. Hiába erősíti mindkét ország ugyanazt a katonai szövetséget, az előző évek tendenciáját követve a törökök 70 százaléka idén is az Egyesült Államokat jelölte meg a legnagyobb fenyegetésként, miközben a többségük Nagy-Britanniára és Franciaországra is ellenségesen tekint.

Hosszan lehetne sorolni a vitás kérdéseket a szíriai kurdok támogatásától az általános kurd politikán és azon át, hogy Washingtonban népirtásnak minősítették az I. világháborúban az örményekkel szemben elkövetett cselekményeket, egészen az iraki beavatkozásig, az orosz SZ–400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlása körüli nézeteltérésig, illetve a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen hitszónok kiadatásáig.

Ez sem jelenti azt ugyanakkor, hogy az a veszély fenyegetne, Törökország kilép a NATO-ból, netán kitennék onnan. Sem az Oroszország árnyékában élő törökök, sem az amerikaiak geostratégiai érdekei nem változtak. De a felmérések egyik tanulsága, hogy a törökök egyre jobban elfordulnak a nyugati világtól. A barátaik között csupa keleti állam, Azerbajdzsán, a csak Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság, Üzbegisztán, Pakisztán, valamint Katar szerepel.

Ugyan a közvélemény-kutatás szerint 53 százalékuk még mindig az EU-ba vágyik, csak a harmaduk bízik benne, hogy egyszer valóban elnyerhetik a tagságot. Ankara az EU-n belül is inkább a keletiekkel ápol jobb viszonyt. Partnerei a visegrádi négyek – hazánk mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia – , amelyek éppen pénteken hangolták össze álláspontjukat Törökországgal kapcsolatban. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint egyetértettek, hogy szoros, stratégiai jellegű együttműködésre van szükség a törökökkel.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte a gazdaság és az energetika területét, valamint a migráció féken tartását, emlékeztetve: ha Törökország nem állítja meg a rajta keresztül Európába tartó migrációs hullámokat, és a migránsok át tudnak jutni a török–görög határon, akkor napok kérdése, hogy hazánk déli határához is eljussanak. Márpedig az idézett felmérés arra is rámutat: a migráció Törökországban is egyre nagyobb fejfájást okoz. Idén már a megkérdezettek 15 százaléka nevezte meg a nemzetközi vándorlást a legnagyobb kihívásként, míg tavaly csak 2,1 százalékuk.