Átírják az amerikai történelmet

Megrongálták Kolumbusz szobrait, támaszpontokat neveznének át. Fejbe lőttek egy seriffhelyettest.

Kolumbusz Kristóf több szobrát is megrongálták, illetve ledöntötték szélsőségesek a George Floyd halálát követően, immár harmadik hete tartó, amerikai tüntetés- és zavargáshullám részeként. Bostonban levágták a Kolumbusz-szobor fejét, St. Paulban és Richmondban pedig el is mozdították a genovai utazó emlékművét, aki 1492-ben felfedezte Amerikát. Kolumbuszt az USA egyes részein az őslakos indiánok lemészárlásának jelképeként tartják számon, ezért több tucatnyi városban nem ünneplik az emléknapját, írta a távirati iroda.

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök eközben a konföderációs szobrok eltávolítását követelte a Capitoliumról. Az ügyben illetékes szenátusi bizottsághoz írt levelében Pelosi úgy fogalmazott: e szobrok „a gyűlöletnek adnak tiszteletet és nem a nemzeti örökség részei. Muszáj elmozdítani őket”. Hozzáfűzte, szerinte ezek az emberek annak idején „a kegyetlenséget és a barbarizmust pártolták fajgyűlölő céljaik érdekében”.

Nem sokkal ezt megelőzően Donald Trump elnök a Twitter mikroblogon azt közölte: a kormányzat nem tervezi a valahai konföderációs tábornokokról elnevezett katonai támaszpontok átnevezését. Az ország déli államaiban mintegy tíz olyan katonai támaszpont van, amely a polgárháború (1861–65) déli vezetőinek nevét viseli. Az úgynevezett konföderációban akkoriban még rabszolgatartás volt, s ezért a déli parancsnokokat sokan a rabszolgaság megtestesítőinek tartják. „Felvetették, hogy legendás katonai támaszpontjaink közül akár tízet is átnevezhetnénk, például Fort Bragget Észak-Karolinában, Fort Hoodot Texasban, vagy Fort Benninget Georgiában”, írta a Twitteren Trump. Nem szűnnek erőszakcselekmények sem, így Kaliforniában fejbe lőttek egy seriffhelyettest, az elkövető elmenekült. Közben a washingtoni belbiztonsági minisztérium a rendőrök elleni célzott támadások veszélyeire figyelmeztetett, így arra, rendőrtisztek személyes adatai szivárognak ki az interneten.

– A fekete szavazók aktivizálása a célja az Egyesült Államokban zajló tüntetéseknek – mondta Lánczi Tamás politológus csütörtökön az M1 aktuális csatornán. Az elemző szerint terrorszervezet a tüntetések mögött álló Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) elnevezésű mozgalom, amely azért jött lére, hogy provokációval aktivizálja a szavazókat. A fekete közösség 2016-ban cserben hagyta a választáson a demokratákat, és a párt most is attól tart, hogy 2020 novemberében nem mennek majd el szavazni, tette hozzá Lánczi. – A szervezet beindítását Soros György kilencmillió dollárral támogatta, az amerikai média többsége pedig szimpatizál velük, ezért az erőszakos cselekményekről nem adnak hírt, vagy mentegetik az elkövetőket – jelentette ki. Trump elnök nehéz helyzetben van, mert ha túl erős intézkedéseket hoz, azzal a fekete szavazókat idegeníti el, ha pedig nem lép fel a tüntetésekkel szemben, akkor a rendpártiak fordulnak el tőle, vélekedett Lánczi.