Kereken egy esztendeje verték szét románok az úzvölgyi katonatemetőt. A történteket a PestiSrácok.hu munkatársai is megörökítették a helyszínen, ahol tanúi lehettek a rombolásnak, illetve annak, hogy az állami szintre emelt történelemhamisítás milyen hatásokat vált ki egy olyan nép tagjaiból, amelynek minden története hazugságokon alapul, és minden, amit fel tudnak mutatni, azt más nemzetektől zabrálták. Ezen alapul az egész román állam léte, de nem a történeti összefüggések feltárása volt a portál célja, hanem az emlékezés.
Reményteljes napok elé néztek az emberek Székelyföldön, amikor tavaly június elején, a gyalázatos trianoni országvesztés évfordulójának napjaiban először látogatott a magyarok ősi földjére Róma püspöke. Ferenc pápát egyaránt várták a magyarok és a románok, és a Szentatya bemutatta misén a béke jelei mutatkoztak. Az eseményen vezető magyar és román politikusok ültek egymás közelébe, szóba elegyedtek, majd a béke jobbját felajánlva távoztak a csíksomlyói nyeregből.
SZÉKELYFÖLDÖN FERENC PÁPA
Ferenc pápa látogatásakor azonban már tudni lehetett az elejtett félmondatokból azt is, hogy a béke csak látszólagos.
A Szentatya Székelyföldön varrott miseruháján a román illetékesek letakartatták a magyar vonatkozású motívumokat, fohászokat, talán így igyekeztek csillapítani azt a kínjukat, hogy a csíksomlyói búcsújáróhely, a Kis- és a Nagy-Somlyó-hegy közötti nyereg sosem volt és soha nem is lesz az övék.
A pápa vizitje után a román televíziók szakmányban igyekeztek az erre fogékonyak fejébe verni, hogy a katolikus egyház vezetőjének látogatása kizárólag a román állam érdeme, az elődeihez képest kifejezetten liberális álláspontot képviselő vallási vezetőt aztán végig is utaztatták Románián, ahol cigánytelepeken és hasonló helyeken áldotta meg az embereket. Az, hogy mi járt Ferenc pápa fejében, amikor Székelyföldre látogatott, nem tudhatjuk, a misét figyelemmel kísérő magyaroknak mindenesetre nem kellett megmagyarázniuk maguknak sem, hogy mit láttak, hallottak a nyeregben – olvasható a portálon.