Náci és kommunista vonások a BLM-es mozgalmak értékrendjében

Az ideológiájukkal ellentétes alkotások, könyvek, mozifilmek és televíziós sorozatok betiltása vagy a múlt elferdítése, meghamisítása. Néhány közös vonás, amely a baloldali-liberális BLM-mozgalmat éppen úgy jellemzi, mint annak idején a nácikat vagy a szovjet kommunistákat.

Scarlett O’Hara (Vivien Leigh) és dadája (Hattie McDaniel) az Elfújta a szél című filmben

Amíg a fajgyűlölettől vezérelt nácik főként a zsidó származású politikusok, tudósok és baloldali gondolkodók műveit tiltották be, addig a kommunisták a törvényes uralkodó, II. Miklós cár és családjának módszeres kiirtása és a nemzeti jellegű pártok betiltása után a konzervatív politikusok életének és munkájának ellehetetlenítésére törekedtek. Mindez csak azokra a másként gondolkodókra – politikusokra, képzőművészekre, zenészekre, írókra – vonatkozott, akiket nem internáltak a szibériai kényszermunkatáborokba, ahol százezrek vesztették életüket betegségek, fertőzések következtében, vagy mert egyszerűen nem adtak nekik enni.

Az említett két rezsim közös vonása, hogy üldözték a másként gondolkodókat, betiltották, sőt 1933-ban Németországban nyilvánosan elégették a könyveiket. A Josef Göbbels vezette náci propagandaminisztérium betiltotta többek között Albert Einstein, Sigmund Freud, Franz Kafka, Thomas Mann, Ernest Hemingway, Marcel Proust műveinek olvasását és terjesztését is. A Szovjetunióban és a hatalma alá vont kelet-európai kommunista országokban tiltólistára kerültek a legtöbb „imperialista” (amerikai és brit) író művei éppen úgy, mint az ellenzéki Alekszandr Szolzsenyicin kötetei. A cseh Jiří Menzel vagy a lengyel Andrzej Wajda rendszerkritikus filmjei szintén tiltólistára kerültek.

A londoni Holloway Egyetemi Könyvtár a BLM-tüntetések hatására a Twitteren jelentette be, hogy a „strukturális rasszizmus” elleni küzdelem jegyében levesznek a polcokról bizonyos könyveket, és bocsánatot kértek, amiért ezt nem tették meg korábban. A könyvtár megjegyezte, hogy lépéseket tesznek gyűjteményeik „dekolonizálására és diverzifikálására”, hogy ezzel is védekezzenek a rasszizmus és a diszkrimináció ellen. A brit Brexit Párt vezetője, Nigel Farage erre úgy reagált, hogy „megkezdődött a könyvégetés”, és hogy ez a fajta fanatizmus „nagyon veszélyes”.

Napjainkban a televíziós sorozatok bírnak hasonló véleményformáló erővel, mint annak idején a mozifilmek. A liberálisok ezért ki is pécéztek maguknak szerintük rasszista, ezért rendszeridegen alkotásokat, kezdve az 1939-es romantikus klasszikussal, az Elfújta a széllel. Elérték azt is, hogy a BBC törölte műsortárából a Waczak szálló (Fawlty Towers) című szatirikus sorozat egyik epizódját, amiben a világhírű komikus, John Cleese Adolf Hitlert utánozza, és a szereplők többször visszautalnak a II. világháború eseményeire. A liberálisok ezzel azt üzenik, hogy ami a sorozat forgatásakor, az 1970-es évek közepén még szórakoztatónak számított, az mára „szalonképtelenné” vált.

Ugyanakkor ezek a szolgáltatók messze nem ennyire érzékenyek a kereszténységet és annak értékeit kifigurázó filmekkel kapcsolatban. A Netflixen jelenleg is elérhető a Krisztus első megkísértése (The First Temptation of Christ) című ízléstelen paródia, amely melegként ábrázolja a keresztények Megváltóját.

Annak ellenére is elérhető a film, hogy csak Brazíliában több mint 2,5 millióan írták alá a tiltakozó petíciót.