Egész Európát megrázta az a hónap elején nyilvánosságra hozott történet, miszerint a holland rendőrség konténerekben kialakított rejtett börtöncellákat, illetve kínzókamrákat fedezett fel egy a belga határhoz közel eső raktárban, Wouwse Plantage településen. A helyi sajtó beszámolói szerint a nyomozók azután bukkantak a konténerbörtönre, hogy sikerült feltörniük az egyebek mellett merényletek megtervezésére, pénzmosásra és kábítószer értékesítésére használt, EncroChat nevű titkosított telefonhálózatot. A hálózat leleplezését a hatóságok nagy győzelemként fogták fel a Benelux államban működő alvilági csoportok ellen vívott harcban, a kínzókamrákról készült felkavaró felvételeknek azonban volt egy még fontosabb hatásuk: újfent ráirányította Európa figyelmét arra, hogy a globális kábítószerpiac egyik központi csomópontjának számító Hollandia gazdasága jelentősen függ az illegális drogkereskedelemtől. Más szavakkal: fennáll a kockázata, hogy Hollandia narkóállammá váljon.
Fotó: Europress/AFP
Ezek Ferdinand Grapperhaus igazságügyi és biztonságért felelős miniszter tavaly augusztusban elhangzott szavai, a baljós hangulatot pedig még sötétebbre festette az a tavaly novemberi eset, amikor – feltehetően a drogmaffia megbízásából – meggyilkoltak Amszterdamban egy olyan ügyvédet, aki egy folyamatban lévő drogper koronatanújának a védője volt. Derk Wiersum a „minden bűnét megbánó” marokkói Nabil B.-t képviselte abban a nagy visszhangot kiváltó ügyben, amelyben Hollandia két legkeresettebb bűnözője, a szintén Marokkóból származó Ridouan Taghi és Said Razzouki ült a vádlottak padján. Ezt követően a legnagyobb rendőrszakszervezet vezetője, Jan Struijs már tényként beszélt arról, hogy az ország narkóállammá vált. „Ez nem az 1990-es évek Szicíliája, hanem Hollandia 2019-ben” – írta az ügy kapcsán a Daily Beast amerikai hírportál, amely hosszú elemzésben számolt be arról, hogy az elmúlt hét évben legalább ötven, a drogkereskedelmet működtető alvilági hálózatok által elkövetett gyilkosság történt csak Amszterdamban.
