Moszkva vakcinája futott be elsőként

A világon először Oroszországban jegyeztek be oltóanyagot az új koronavírus ellen, közölte Vlagyimir Putyin, akinek már az egyik lánya is kapott a készítményből. Noha a küszöbön álló második hullám gyorsaságra ösztönöz, a korai bejegyzést kétkedéssel fogadta a nemzetközi közösség. Jakab Ferenc virológus, a magyar Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, a vakcinafejlesztési verseny olyan, mint az űrkutatás: mindenki elsőként szeretne a Holdra jutni. Noha az orosz oltóanyag nem esett át a tömeges tesztelés fázisán, ettől még működhet – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin országáé az elsőség a nagy versenyfutásban, a tesztelési időszak azonban még hátravan Fotó: Magyar Nemzet-montázs

Már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megkezdte az egyeztetést az orosz hatóságokkal arról, hogyan tudná elfogadni az új típusú koronavírus okozta Covid–19 betegség elleni első orosz vakcinát – tudatta tegnap a világszervezet, nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette: Oroszországnak a világon elsőként sikerült bejegyeznie az oltóanyagot.

A tervek szerint a gyártást szep­temberben, a tömeges oltást pedig októberben kezdik meg. Az orosz államfő elmondása szerint a vakcina hatékony és tartós immunitást alakít ki a szervezetben; az oltást már az egyik lánya is megkapta.

– Meg kell kezdenünk a vakcina tömeggyártását, hogy mindenki, aki csak akarja, igénybe vehesse tudósaink vívmányát – fogalmazott Putyin, hozzátéve, hogy az oltást önkéntes alapon fogják elvégezni Oroszországban.

Az orosz egészségügyi tárca szerint a Covid–19-cel szembeni immunitás az oltást követően akár két évig is fennmaradhat, forgalomba a készítmény 2021. január 1-jétől kerül. A klinikai tesztekkel foglalkozó szervezetek szövetsége (ACTO) ugyanakkor úgy véli, a készítményt nem tesztelték kellő alapossággal, mielőtt gyártani kezdenék – írta a Moscow Times című orosz portál.

A nemzetközi sajtóban egyébként tegnap számos, az ACTO véleményével hasonló állásponton lévő, kétkedő hang kapott nyilvánosságot. Vezető egészségügyi szakértők szintén kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy kevesebb mint két hónapos, emberekkel végzett klinikai tesztek után Moszkvának sikerült előállítania a megfelelő oltóanyagot. Francois Balloux, a University College London Genetikai Intézetének tudósa az oltóanyag bejegyzését meggondolatlannak és ostobának nevezte.

– Egy nem megfelelően tesztelt vakcinával végzett tömeges oltás etikátlan. Az orosz oltási kampányban jelentkező bármilyen probléma katasztrofális lenne mind az egészségre káros hatásai, mind a védőoltások lakossági elfogadásának és hitelének további rontása miatt – fogalmazott a kutató.

Moszkvának a kétkedő hangokra is megvolt a válasza: Valentyina Koszenko, a Roszdravnadzor, az állami egészségügyi felügyelet igazgatója szerint az ACTO nyilvánvalóan nincs tisztában az eredményekkel, a készítménnyel ugyanis több száz önkéntest oltottak be, és semmilyen káros hatást nem tapasztaltak.

A Magyar Nemzet ­megkeresésére Jakab Ferenc virológus, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője elmondta: az első orosz oltóanyag egy adenovírus-DNS-en alapuló vektorvakcina, amelybe beépítették a ­­­SARS-CoV–2­ koronavírus egyik génjét. A Pécsi Tudományegyetem oktatója szerint az is bizonyos, hogy a vakcinát néhány száz emberen már letesztelték, de a szer nem jutott el a klinikai vizsgálatok harmadik, tömeges tesztelést előíró fázisáig.

Vlagyimir Putyin országáé az elsőség a nagy versenyfutásban, a tesztelési időszak azonban még hátravan
Fotó: Magyar Nemzet-montázs

– Ebből következik, hogy egyelőre nehéz megítélni, hogy mennyire hatékony az oltóanyag, hiszen semmilyen tudományos publikáció nem támasztja alá az eddigi vizsgálatokat, illetve azt sem tudjuk, milyen vizsgálatokat végeztek, és azok milyen eredménnyel zárultak – fogalmazott. Jakab Ferenc hozzáfűzte: ettől függetlenül a vakcina működhet, az ugyanakkor némi aggodalomra ad okot, hogy az oltóanyag nem jutott el a harmadik fázisig, hiszen így nem tudhatjuk, hogy a készítmény mennyire biztonságos, illetve mennyire képes beváltani a hozzá fűzött reményeket.

A kutató rámutatott: a sietség érthető, hiszen Oroszország – ahol már egymillióhoz közelít a fertőzöttek száma – a többi országgal versengve igyekszik kifejleszteni a maga oltását.

– A vakcinafejlesztési verseny olyan, mint az űrkutatás: mindenki elsőként szeretne a Holdra jutni – mondta, majd hozzáfűzte: noha az elsőségnek nyilvánvalóan vannak politikai motivációi is, virológusként optimista, s abban bízik, hogy legyenek oroszok vagy ameri­kaiak, a kutatók arra törekszenek, hogy mielőbb megtalálják a megoldást. Elmondta azt is, rengeteg országban dolgoznak a vakcinán, legalább hat-nyolc kutatócsoport már a klinikai tesztelések fázisában tart, tehát előbb-utóbb bizonyosan lesz hatékony oltóanyag.

A magyaroknak kell az oltás

A magyarok többsége szerint lesz koronavírus elleni védőoltás legkorábban egy év múlva, amit a lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatna magának – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek mindössze harmada (32 százaléka) gondolja azt, hogy egy évnél is korábban elérhető lesz a koronavírus elleni vakcina az országban. Ötven százalék szerint egy év múlva, 16 százalék szerint pedig két év múlva vagy később lesz védőoltás. A megkérdezetteknek mindössze két százaléka gondolja úgy, hogy egyáltalán nem lesz vakcina. A kutatás azt is felmérte, hogy milyen gyakran kapnak az emberek nem kötelező védőoltásokat és melyek a leggyakoribbak ezek közül. A magyarok többsége (64 százaléka) még nem adatott be magának nem kötelező védőoltást. (MTI)