A nukleáris fenyegetés árnyékában

Vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett, és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé Hirosimában az éppen 75 évvel ezelőtti reggelen. 1945. augusztus 6-án dobta az Enola Gay amerikai bombázó a Little Boyt, az első atombombát a japán városra, hogy mielőbb véget vessen a második világháborúnak. A 140 ezer halálos áldozatot követelő lépés máig érvényesen megváltoztatta a világot. A túlélők a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtését sürgetik, de Borhi László szerint ennek belátható időn belül nincs realitása.

Mérhetetlen pusztítást végzett az atombomba Fotó: Reuters

Li Dzsong Keun csaknem hét évtizedig őrizte az atomtitkot, mégpedig a sajátját. A ma 92 éves férfi kamasz fiúként élte túl a hirosimai atomtámadást, látta a gombafelhőt, és később szégyellte a bőrén ejtett égésnyomokat. Azt is leplezte: koreainak született, mert nem akart magyarázkodni miatta. A japán városnak jelentős koreai közössége volt 1945-ben, sokan közülük kényszermunkásként dolgoztak a világháború éveiben, ahogyan Li is, aki nyolc évvel ezelőttig japán néven élve rejtőzködött.

A pilóta nem bánta meg

Ő is a több mint félmillió hibakusa egyike. A japán nyelvben ez a szó jelöli a hirosimai és a három nappal későbbi nagaszaki atomtámadás túlélőit, akik közül 75 év elteltével 137 ezren vannak még életben.

– Arra kérem a fiatalokat, soha ne felejtsenek el bennünket, és értsék meg a tragédiát, a háború abszurditását és kegyetlenségét, hogy a világ minél előbb mentessé váljon az atomfegyverektől – mondta Li azon a tegnapi megemlékezésen, amelyet Hirosima mintegy húszezer koreai áldozatának emlékére tartottak a városban.

Fotó: MTI

Az 1945. augusztus 6-a reggelén történteket a Csendes-óceán túlpartján sem dolgozták fel maradéktalanul. Paul Tibbets, az Enola Gay parancsnoka soha nem bánta meg a bomba kioldását, amelyet előző nap engedélyezett Harry Truman elnök. A Little Boy egy 1,2 kilométer sugarú körben mindent elpusztított.

– Amerikában megoszlanak a vélemények Hirosimáról. Vannak, akik úgy vélik, szükség volt rá Japán kapitulációjának kikényszerítéséhez, hogy meg lehessen előzni a világháború számos további emberveszteségét, köztük újabb amerikai katonák halálát. Mások úgy vélik, a császárság hamarosan egyébként is kapitulált volna – mondta lapunknak Borhi László, az Indianai Egyetem professzora, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudományos tanácsadója.

A katasztrófa szélén

Olyan vélemények is elterjedtek korábban: a támadással az USA már a Szovjetunióra akart nyomást helyezni, de erre nincs bizonyíték.

Hirosima és Nagaszaki dacára a hidegháború évtizedeiben a két nagyhatalom között fegyverkezési verseny alakult ki, a nukleáris képességekre is kiterjedően.

Mérhetetlen pusztítást végzett az atombomba
Fotó: Reuters

A világ 1978-ban és 1983-ban is az atomkatasztrófa szélére sodródott; először az amerikaiak, majd a szovjetek józan helyzetértékelésén múlott, hogy nem ellenséges támadásoknak tekintették az emberi, illetve számítógépes hibából adódó jelzéseket. A világháború győztes hatalmai, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve Nagy-Britannia és Franciaország mellett Kína, India és Pakisztán is atomfegyverhez jutott. Az általános megítélés szerint Izrael is rendelkezik ilyen képességgel, noha ezt nem cáfolja, ahogyan el sem ismeri. Észak-Koreának is lehetnek kezdetleges nukleá­ris képességei. A világban két példa van rá, hogy egy állam lemondott az atomfegyverről, ami már a birtokában volt: Dél-Afrika, illetve a Szovjetunió utódállamaként Ukrajna.

Az 1970-es évektől kezdve voltak törekvések arra, hogy visszaszorítsák a nukleáris fegyvereket, amelyek döntő többségét továbbra is az USA, illetve Oroszország mint a Szovjetunió jogutódja birtokolja. Ezek keretébe illeszkednek Washington és Moszkva kétoldalú szerződései, valamint az atomsorompó-egyezmény és az átfogó atomcsendegyezmény is. Barack Obama, az előző amerikai elnök 2009-ben hirdette meg az atomfegyvermentes világ eszméjét. A Trump-kormány viszont Moszkva jogsértő magatartására hivatkozva egyezményeket mondott fel.

Alacsonyabb küszöb

– A világ ma is egy nukleáris katasztrófa árnyékában él. Ugyanakkor a második világháborúval megdőlt az első világégést követő elképzelés, miszerint a kevesebb fegyver nagyobb békét eredményez. Az atomfegyverek kifejlesztése pedig alapjában változtatta meg mindazt, amit az emberiség addig háborúról és békéről, diplomáciáról és politikáról tudott. Az atomhatalmak annak tudatában élnek a nukleáris elrettentés képességével, hogy egy válaszcsapás pedig a saját lakosságukat pusztítaná el – mondta Borhi László.

Szerinte nem reális, hogy a világ elérje a teljes nukleá­ris leszerelést, erre az atomhatalmak sem stratégiai alapon, sem a nagyhatalmi presztízsük miatt nem lesznek hajlandók. – Nyugtalanító az is, hogy a legújabb amerikai katonai stratégiában az orosz és a kínai fenyegetés miatt alacsonyabbra került az atomküszöb, vagyis az a szint, amikor bevethető a nukleáris fegyver – tette hozzá a szakértő.