Az 1970-es évektől kezdve voltak törekvések arra, hogy visszaszorítsák a nukleáris fegyvereket, amelyek döntő többségét továbbra is az USA, illetve Oroszország mint a Szovjetunió jogutódja birtokolja. Ezek keretébe illeszkednek Washington és Moszkva kétoldalú szerződései, valamint az atomsorompó-egyezmény és az átfogó atomcsendegyezmény is. Barack Obama, az előző amerikai elnök 2009-ben hirdette meg az atomfegyvermentes világ eszméjét. A Trump-kormány viszont Moszkva jogsértő magatartására hivatkozva egyezményeket mondott fel.
Alacsonyabb küszöb
– A világ ma is egy nukleáris katasztrófa árnyékában él. Ugyanakkor a második világháborúval megdőlt az első világégést követő elképzelés, miszerint a kevesebb fegyver nagyobb békét eredményez. Az atomfegyverek kifejlesztése pedig alapjában változtatta meg mindazt, amit az emberiség addig háborúról és békéről, diplomáciáról és politikáról tudott. Az atomhatalmak annak tudatában élnek a nukleáris elrettentés képességével, hogy egy válaszcsapás pedig a saját lakosságukat pusztítaná el – mondta Borhi László.
Szerinte nem reális, hogy a világ elérje a teljes nukleáris leszerelést, erre az atomhatalmak sem stratégiai alapon, sem a nagyhatalmi presztízsük miatt nem lesznek hajlandók. – Nyugtalanító az is, hogy a legújabb amerikai katonai stratégiában az orosz és a kínai fenyegetés miatt alacsonyabbra került az atomküszöb, vagyis az a szint, amikor bevethető a nukleáris fegyver – tette hozzá a szakértő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!