Li Dzsong Keun csaknem hét évtizedig őrizte az atomtitkot, mégpedig a sajátját. A ma 92 éves férfi kamasz fiúként élte túl a hirosimai atomtámadást, látta a gombafelhőt, és később szégyellte a bőrén ejtett égésnyomokat. Azt is leplezte: koreainak született, mert nem akart magyarázkodni miatta. A japán városnak jelentős koreai közössége volt 1945-ben, sokan közülük kényszermunkásként dolgoztak a világháború éveiben, ahogyan Li is, aki nyolc évvel ezelőttig japán néven élve rejtőzködött.
A pilóta nem bánta meg
Ő is a több mint félmillió hibakusa egyike. A japán nyelvben ez a szó jelöli a hirosimai és a három nappal későbbi nagaszaki atomtámadás túlélőit, akik közül 75 év elteltével 137 ezren vannak még életben.
– Arra kérem a fiatalokat, soha ne felejtsenek el bennünket, és értsék meg a tragédiát, a háború abszurditását és kegyetlenségét, hogy a világ minél előbb mentessé váljon az atomfegyverektől – mondta Li azon a tegnapi megemlékezésen, amelyet Hirosima mintegy húszezer koreai áldozatának emlékére tartottak a városban.

Az 1945. augusztus 6-a reggelén történteket a Csendes-óceán túlpartján sem dolgozták fel maradéktalanul. Paul Tibbets, az Enola Gay parancsnoka soha nem bánta meg a bomba kioldását, amelyet előző nap engedélyezett Harry Truman elnök. A Little Boy egy 1,2 kilométer sugarú körben mindent elpusztított.
– Amerikában megoszlanak a vélemények Hirosimáról. Vannak, akik úgy vélik, szükség volt rá Japán kapitulációjának kikényszerítéséhez, hogy meg lehessen előzni a világháború számos további emberveszteségét, köztük újabb amerikai katonák halálát. Mások úgy vélik, a császárság hamarosan egyébként is kapitulált volna – mondta lapunknak Borhi László, az Indianai Egyetem professzora, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudományos tanácsadója.
A katasztrófa szélén
Olyan vélemények is elterjedtek korábban: a támadással az USA már a Szovjetunióra akart nyomást helyezni, de erre nincs bizonyíték.
Hirosima és Nagaszaki dacára a hidegháború évtizedeiben a két nagyhatalom között fegyverkezési verseny alakult ki, a nukleáris képességekre is kiterjedően.

Fotó: Reuters
A világ 1978-ban és 1983-ban is az atomkatasztrófa szélére sodródott; először az amerikaiak, majd a szovjetek józan helyzetértékelésén múlott, hogy nem ellenséges támadásoknak tekintették az emberi, illetve számítógépes hibából adódó jelzéseket. A világháború győztes hatalmai, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve Nagy-Britannia és Franciaország mellett Kína, India és Pakisztán is atomfegyverhez jutott. Az általános megítélés szerint Izrael is rendelkezik ilyen képességgel, noha ezt nem cáfolja, ahogyan el sem ismeri. Észak-Koreának is lehetnek kezdetleges nukleáris képességei. A világban két példa van rá, hogy egy állam lemondott az atomfegyverről, ami már a birtokában volt: Dél-Afrika, illetve a Szovjetunió utódállamaként Ukrajna.