Győzött a józan ész – nincs olyan, hogy vegán burger

A hús az hús, a növény meg növény, nem egyértelmű? Manapság annyira nem, mert a vegán élelmiszeripar termékei zömét a hagyományos nevekkel illeti, mint vegán burger, kolbász, steak, virsli. Ez egy ideje csípi a francia, a spanyol és az olasz gazdák szemét. Az agrárminiszterek nyáron már kérték, hogy az Európai Bizottság tiltsa be a hagyományos húsnevek használatát a növényi alapú helyettesítő termékek esetében. Végre történt valami: szerdán az Európai Parlament megszavazta, hogy támogatja a húsjellegű kifejezések korlátozását.

A burger hagyományosan húsból készül, nem növényi alapanyagokból. Fotó: Vida Márton Péter

Végre egy döntés Brüsszelből, amely nem a valóság kifordítását, hanem annak helyreállítását, a józan észt szolgálja. Az Európai Parlament október 8-án elfogadott javaslata — 355 igen 247 ellenében — megtiltaná, hogy növényi eredetű termékeket burgernek, steaknek vagy kolbásznak nevezzenek. A döntés még nem végleges, de a kérdés napirendre került, és várhatóan lesz belőle jogszabály is hamarosan. A vegán burger nevét hamarosan elfelejthetjük. 

A burger az húsból és nem valamiféle növényi alapanyagból készül, végre eldőlt, nincs vegán burger (Fotó: Pexels)

Vegán burger, növényi kolbász, és a dollármillárdok

Az elmúlt években a húsmentes élelmiszeripar termékfejlesztése afelé vette az irányt, hogy mindenféle tradicionális hústerméket előállítson, ezeket húsipari elnevezésekkel hozza forgalomba és keres rajta szépen. A növényi alapú és húspótló élelmiszerek piaca az elmúlt években dinamikusan bővült világszerte. A globális növényi alapú húspiac értéke becslések szerint:

•  2024-ben mintegy 9,5–17 milliárd dollár között mozgott, 
• ám 2030-ra elérheti a 60–70 milliárd dollárt, 
• éves szinten 15–22 százalékos növekedési ütemmel. 

Kétségtelenül óriási potenciál van tehát az iparágban, számos nagy élelmiszeripari szereplő, mint például a Nestlé is a terület vezető szereplője. A teljes vegán élelmiszeripar – beleértve a növényi tejtermékeket, szószokat és készételeket – 2024-ben csaknem 20 milliárd dollárt ért, és 2033-ra akár 100 milliárd dollár fölé nőhet.

Európában a növényi alapú húspótlók piaca 2023-ban 2,1 milliárd dollár volt, 2025-ben várhatóan eléri a 3,5 milliárd, majd 2030–2033 között a 9–10 milliárd dollárt. Az európai piacon különösen Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság számít innovációs központnak és vezető fogyasztónak és a növényi fehérjealapú termékek terén.

 

Miért akadtak ki az európai gazdák? 

A vita azért alakult ki, mert idővel ezek a vegán termékek egyre jobban kezdtek hasonlítani a valódi húshoz, formában és ízben is, pedig nem voltak azok. A fogyasztókat ez sok esetben megtévesztette: a csomagoláson apró betűvel szerepelt a „100% növényi” jelzés, de a nagy betűs szó hívószó, ami valóban szemet szúrt, az mégis a burger vagy kolbász volt. A gazdák felháborodása jogosnak tűnik, hiszen ami nem hús, azt egyértelműen jelezni kellene. A témát főként konzervatív képviselők vitték a EP elé,  akik a paraszti munka tisztelete, a mezőgazdaság és a hagyományos élelmiszerkultúra mellett emelték fel a szavukat. A nyár folyamán tizenkét országból álló csoport, köztük hazánk is napirenden tartotta a témát, mert a közös álláspont szerint a növényi alapú élelmiszereket nagyon gyakran a hús, tojás, méz, hal és az ezekből készült termékek nevével jelölik. A kezdeményezést Csehország, Ausztria, Magyarország, Olaszország és Szlovákia vezette akkor,  Franciaország, Írország, Málta, Spanyolország, Portugália, Románia és Luxemburg támogatásával.
 

Nem csak üzlet, a kultúra védelme is

A téma messze túlmutat azon, hogy milyen marketingeszközöket használhatnak a gyártók. Kulturális kérdésről is szó van, arról a nyelvi és ideológiai harcról, amit neveket akar elbitorolni, kiforgatva, elvéve ezzel tradicionális tartalmukat. A burger, a steak, a kolbász és más húsjellegű megnevezések nem pusztán marketingfogalmak, amit bármire rá lehet aggatni, hanem az európai gasztronómiai hagyományok és életforma hordozói. Ezek a szavak történetileg az állattenyésztéshez és a húsiparhoz kötődnek, kulturális jelentőségüket torzítja, ha növényi termékekre használják őket, így érveltek a téma szószólói.

Lássuk világosan: az október 8-án született uniós döntés nem tiltja be a vegán ételeket, nem avatkozik bele senki étrendjébe. 

Mindenki azt eszik, amit akar, eldöntheti, hússal él vagy húsmentesen. Mindössze annyit mond ki: a szavaknak pontos jelentése van. A burger húsból készül, a steak is hús, és a kolbász sem szója- vagy borsófehérjéből született. A nyelv nem ideológiai játszótér, hanem a valóság leképezése.

A főként konzervatív képviselők hónapok óta küzdenek azért, hogy a hús fogalmát ne lehessen elcsaklizni a vegán marketing számára. Nem a növényi étrend ellen harcolnak, hanem a tisztességes versenyért és a nyelvi tisztaságért. A növényi alapú élelmiszereket gyártó cégek, valamint számos civil szervezet és zöldpárti politikus viszont élesen bírálják az intézkedést. Szerintük a fogyasztók pontosan tudják, mit vesznek, és senki sem hiszi, hogy egy vegán burger marhahúst tartalmaz. A kritikusok azzal is érvelnek, hogy a javaslat hátráltatja az EU saját klímapolitikai céljait. Szerintük ugyanis a növényi alapú étrendek terjedése jelentősen csökkentené a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátását. A parlament állásfoglalása után a tagállamok és az Európai Bizottság tárgyalják tovább a részleteket.