Soros György befolyása a republikánus jobboldalon mindmáig nem teljesen feltárt területe az amerikai belpolitikának. Sorosról elsősorban az intézményesült baloldal, a Demokrata Párt mögött álló befolyásos üzletemberként szokás beszélni, pedig – kevéssé ismert – tény, hogy az általa létrehozott fedezeti alap alkalmazottai több tízezer dollárt adományoztak azoknak az ismert republikánus politikusoknak, akik 2016-ban küzdelmet folytattak a már kezdetektől nyíltan bevándorlásellenes értékrendet képviselő Donald Trumppal szemben.
A migráció kérdése valóban olyan kardinális kérdésnek tekinthető Soros György befolyása, republikánus pártbéli ráhatása kapcsán, amellyel a spekuláns filantróp mára „megalkotta” a maga republikánus politikustípusát; a puhább bevándorláspolitika mellett az ilyen jelöltek támogatják a nyitott határok kereskedelmét, s általában a Trumppal szembeni fellépéseket. Ezek szükséges tartalmi elemeit alkotják annak a politikai attitűdnek, amelynek „oltárán” a megfelelő áldozatot meghozva, ilyen pártaktorokat is támogatnak pénzügyileg Soros alapkezelőjének vezetői.
Az ötvenéves Paul Ryan, aki republikánus színekben Wisconsin állam egyes számú kongresszusi választókörzetének képviselője 1999 óta, és 2015-től négy esztendőn át a képviselőház elnöki teendőit is ellátta, az egyik kiemelkedő kedvezményezettje ezeknek a pénzelő pártfogóknak. Paul Ryan az elnökválasztáskor masszív támadásokkal folyamatosan próbálta kikezdeni a közvélemény szemében Trump politikusi hitelességét, amelyhez az online rendelkezésre álló nyilvántartások szerint a Soros-birodalom (az említett alapkezelő Soros-cég) alkalmazottai összesen közel 11 ezer dollárt adtak Ryannek. Fontos közöttük név szerint megemlíteni David Rogerst, a Soros Fund Management akkori alkalmazottját.
A bevándorlás tette szövetségessé John McCain republikánus szenátort, Barack Obama 2008-as elnöki kihívóját is, aki Ted Kennedy szenátorral is kész volt együttműködni az illegális bevándorlók amnesztiájának lehetősége kapcsán.
Ehhez Soros György tetemes súlyú pénzeszközt is mozgósított a határon működésüket kifejtő nem kormányzati szervezetek tevékenységének támogatására. Soros célja az volt, hogy jogi hálózatával lényegében törvénytelenné tegye a helyi rendőrség működését a migrációs kríziskezelés és az egyénekkel szembeni eljárások terén. Ezek után nem csoda, hogy McCain a 2010-es években hevesen támadta Orbánt, akit egy alkalommal fasiszta diktátornak is nevezett (az egykori republikánus elnökjelölt – aki tavalyelőtt súlyos betegségben elhunyt – már 2015-öt, az európai bevándorlási válságot megelőzően is hevesen támadta Magyarországot és magát a magyar miniszterelnököt).
Soros hatását, befolyásának erejét jól demonstrálja, hogy 2016 őszén McCain tudomást szerzett arról, hogy létezik egy bizonyos Christopher Steele nevű brit exkém által összeállított dokumentáció, amely Trump elnöki kampányának állítólagos Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt lehet érdekes. McCain küldött egy képviselőt további információk gyűjtésére, aki a híradások szerint megszerezte a dokumentáció másolatát. A republikánus politikus később azt is megírta, hogy bár úgy érezte, hogy a dosszié állításai zavarosak s önmagukban nem ellenőrizhetők, ezért inkább hagyta, hogy azokat az amerikai szövetségi nyomozóiroda, az FBI vizsgálja ki.
A Magyarországot többször nem éppen diplomatikus, sőt durva hangnemben támadó John McCain republikánus szenátor háttere és demokratikus következetessége kapcsán érdemes rögzíteni azt a tényt is, hogy magánalapítványa 2017 előtt többek között Szaúd-Arábia monarchájától egymillió dolláros, magától Sorostól pedig összesen százezer dolláros támogatást kapott alig pár év leforgása alatt.
