Halálos összecsapások Bejrút belvárosában

Nyugalmazott katonatisztek vezetésével tiltakozók rohamozták meg a libanoni külügyminisztérium épületét Bejrútban, melyet kikiáltottak a „forradalom főhadiszállásának”.

Bejrút, 2020. augusztus 8. Összecsapnak a rohamrendõrök és a politikai elit távozását követelõ tüntetõk Bejrútban 2020. augusztus 8-án. A libanoni fõváros kikötõi negyedében négy nappal korábban kettõs robbanás történt, amelynek következtében legkevesebb 154 ember életét vesztette, több mint ötezren megsebesültek. Haszan Diáb libanoni kormányfõ elõrehozott parlament választások kiírását javasolta. MTI/EPA/Vael Hamzeh Fotó: Vael Hamzeh

A tévében élőben közvetített támadást akkor hajtották végre, amikor a biztonsági erők nagy erőkkel vonultak fel a belvárosban, ahol több ezer tiltakozó követelte a politikai elit távozását. Az ottani összecsapásoknak a libanoni vöröskereszt szerint mintegy 130 sebesültje van.

A Reuters hírügynökség jelentése szerint több tucat tiltakozónak sikerült behatolni a külügyminisztérium épületébe, ahol a kormány és a politikai elit elleni jelszavakat skandáltak, és elégették Michel Aun államfő portréját. Az épület bejáratnál hatalmas transzparenst feszítettek ki, melyen az áll, hogy Bejrút a forradalom fővárosa.

Fotó: MTI/AP/Felipe Dana

„Itt kitartunk. Felszólítunk minden libanonit, hogy foglalják el az összes minisztériumot” – kiabálta a hangosbeszélőbe egy tiltakozó az épületnél.

Ezrek követelték a politikai elit távozását Libanonban

Több ezer ember gyűlt össze szombaton Bejrút belvárosában, hogy az általuk hanyagnak, korruptnak és alkalmatlannak tartott politikai elit távozását követeljék a kedden a kikötőben bekövetkezett hatalmas robbanás miatt.

„Bosszút! Bosszút! Vesszen a rezsim!” – skandálta a tömeg az AFP francia hírügynökség helyszíni jelentése szerint. A tiltakozást a szervezők az „Ítélet napja” címszóval hirdették meg, a libanoni közösségi médiában pedig a tüntetésekkel kapcsolatban a leggyakoribb kifejezés, amelyet a tiltakozók használnak az, hogy „Akasszátok fel őket!”.

A rohamrendőrség könnygázt vetett be a tiltakozók egy fiatal csoportja ellen, akik kövekkel és botokkal dobálták meg a rendőröket, és megpróbáltak áthatolni azon a kordonon, amellyel a rendőrség a parlamenthez vezető utat lezárta. A tömeg nagy része azonban az AFP szerint békés volt.

Nem sokkal korábban találkozott Michel Aun libanoni elnökkel, Haszan Diáb kormányfővel és Nabih Berri parlamenti elnökkel Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A politikus a Twitteren azt írta, hogy kifejezte az európaiak szolidaritását a libanoni néppel, egyben világossá tette, hogy a libanoni politikai erőknek együtt kell működniük egymással a közjó érdekében, és reformokat kell végrehajtaniuk.

Libanon már a keddi robbanás előtt is hónapokon át forrongott. 2019 ősze óta hatalmas tüntetések voltak országszerte, az ország gazdasága és a libanoni font értéke mélyrepülésbe kezdett, és a tömegek követelték az általuk a válságért felelősnek tartott politikai elit távozását.

Kedden hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. Több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 150 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és százezrek otthona vált lakhatatlanná Bejrútban.

Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh

A detonációt követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött, és a hatóságok 19 embert őrizetbe vettek, köztük a bejrúti kikötő és a vámhivatal vezetőjét.

Előrehozott parlamenti választások kiírását javasolta szombaton Haszan Diáb libanoni kormányfő, miután több ezer ember követelte Bejrút belvárosában a kormány és a politikai elit távozását a bejrúti kikötőben kedden bekövetkezett pusztító erejű robbanást követően, ahol az összecsapásokban egy rendőr meghalt.

Előrehozott választásokat javasol a libanoni miniszterelnök

„Előrehozott választások nélkül nem tudunk kilábalni ebből a válságból” – olvasta fel közleményét a libanoni kormányfő. Diáb hozzátette, hogy nem ő a felelős az ország hónapok óta tartó gazdasági és politikai válságáért. Elmondta azt is, hogy még két hónapon át kész hivatalban maradni, amíg a politikai erők megállapodnak az előrehozott választások kiírásáról. „Én a változásra vágyó libanoniakkal vagyok” – szögezte le Diáb.

Pár órával korábban ezrek gyűltek össze Bejrút belvárosában, és a kormány és a politikai elit távozását követelték. Tiltakozók egy csoportja kövekkel és botokkal dobálta meg a rendőröket, és át akarták törni azt a kordont, amellyel a rendőrség a parlamenthez vezető utat lezárta.

A rendőrség könnygázt és gumilövedéket is bevetett a tiltakozók ellen. A helyi tévé élő adásában vérző embereket lehetett látni. A helyi vöröskereszt információi szerint több mint százan megsebesültek, 30-nál is több embert kórházba kellett vinni. Az erőszaknak legalább egy halálos áldozata is van, egy rendőr meghalt.

Valamivel távolabb nyugalmazott katonatisztek vezetésével tiltakozók rohamozták meg a libanoni külügyminisztérium épületét, melyet kikiáltottak a „forradalom főhadiszállásának”.

A tévében élőben közvetített támadást akkor hajtották végre, amikor a biztonsági erők nagy erőkkel vonultak fel a belvárosban, ahol több ezer tiltakozó követelte a politikai elit távozását. Az ottani összecsapásoknak a libanoni vöröskereszt szerint mintegy 130 sebesültjük van.

A Reuters hírügynökség jelentése szerint több tucat tiltakozónak sikerült behatolni a külügyminisztérium épületébe, ahol a kormány és a politikai elit elleni jelszavakat skandáltak, és elégették Michel Aun államfő portréját. Az épület bejáratánál hatalmas transzparenst feszítettek ki, melyen az áll, hogy „Bejrút a forradalom fővárosa”.

„Itt kitartunk. Felszólítunk minden libanonit, hogy foglalják el az összes minisztériumot”

- kiabálta egy hangosbeszélőbe egy tiltakozó az épületnél.

Libanon már a keddi robbanás előtt is hónapokon át forrongott. 2019 ősze óta hatalmas tüntetések voltak országszerte, az ország gazdasága és a libanoni font értéke mélyrepülésbe kezdett, és a tömegek követelték az általuk a válságért felelősnek tartott politikai elit távozását.

Kedden hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. Több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 150 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és százezrek otthona vált lakhatatlanná Bejrútban.

A detonációt követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött, és a hatóságok 19 embert őrizetbe vettek, köztük a bejrúti kikötő és a vámhivatal vezetőjét.

A tüntetők kormányzati épületeket ostromolnak

A parlament épülete előtt tűz ütött ki, lövöldözésről is érkeztek hírek, de a parlamenti őrség cáfolta ezeket. A tüntetők előzőleg megostromolták a külügyminisztérium épületét, amelyet „a forradalom főhadiszállásának” nyilvánítottak. Bejrút belvárosában összecsapások zajlanak a tüntetők és a biztonsági erők között. Egy rendőrségi szóvivő szerint egy rendőr életét vesztette. Mint elmondta, a rendőr őt üldöző tüntetők elől menekült, és belezuhant egy liftaknába.

A kormányellenes tiltakozásokon kirobbant erőszak miatt a helyi vöröskereszt 117 sebesültet látott el a helyszínen, 55 embert pedig kórházba kellett vinni. A külügyminisztérium épületét nyugalmazott katonatisztek vezetésével tiltakozók rohamozták meg, és az épületet a „forradalom főhadiszállásának” nyilvánították. Onnan szólították fel a tiltakozókat, hogy foglalják el az összes minisztériumot. Szombat este az AFP francia hírügynökség arról számolt be, hogy a külügyminisztériumból a hadsereg kiszorította a behatolókat.

A tiltakozásokat az hívta életre, hogy kedden hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. Több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 150 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és százezrek otthona vált lakhatatlanná Bejrútban.

A detonációt követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött, és a hatóságok 19 embert őrizetbe vettek, köztük a bejrúti kikötő és a vámhivatal vezetőjét. 21 embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván.

Libanon már a keddi robbanás előtt is hónapokon át forrongott. 2019 ősze óta hatalmas tüntetések voltak országszerte, az ország gazdasága és a libanoni font értéke mélyrepülésbe kezdett, és a tömegek követelték az általuk a válságért felelősnek tartott politikai elit távozását.

A zavargások miatt az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsége is közleményt adott ki, melyben azt írták, hogy az Egyesült Államok támogatja az emberek békés tiltakozáshoz való jogát, és minden felet felszólított, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.

„A libanoniak olyan vezetőket érdemelnek, akik meghallgatják őket és képesek irányt váltani, hogy kielégítsék a nép átláthatóság és elszámoltathatóság iránti vágyát” – írta a nagykövetség.

Minden a bejrúti robbanásról IDE kattintva érhető el.

Katasztrófa, káosz Bejrútban

A bejrúti kikötőben kedden történt hatalmas robbanás után a mentőakciók még javában zajlanak, több ország is támogatását ajánlotta fel. A detonáció egy 4,5-es erősségű földrengéssel ért fel, nagy valószínűséggel 2700 tonna ammónium-nitrát okozta a katasztrófát. A bejrúti kikötőben tárolt rakományról a helyi sajtó egyre több titkot fed fel.