Felgyújtott görög menekülttábor: Merkel Kurzot bírálta

A berlini és a bécsi kormánykoalíción belül, de még az uniós tagállamok között is heves vita zajlik arról, fogadjanak-e be bevándorlókat a görög Leszbosz szigetéről, ahol a gyanú szerint a migránsok felgyújtották a Moria menekülttábort.

Leszbosz, 2020. szeptember 11. A tûzvészben megsemmisült Moria migránstábor lakói egy út mentén alszanak a görögországi Leszbosz szigetén 2020. szeptember 10-én. A 2800 személyesre tervezett Moria táborban, ahol 12 600 ember tartózkodott, rendszeresek voltak a rendbontások, miután a létesítményt koronavírus-fertõzés miatt karantén alá helyezték. A görög hatóságok szerint a tábor lakói okozták a tüzet a koronavírus terjedésétõl tartva és az elrendelt karantén elleni tiltakozásul. MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz Fotó: Pétrosz Jannakurisz

– Nem jó – így jellemezte hétfő este Angela Merkel német kancellár osztrák kollégájának a hozzáállását azzal kapcsolatban, hogy Sebastian Kurz és kormánya nem hajlandó migránsokat befogadni a görög Leszbosz szigetéről.

– Nem követjük a német utat – reagált a bírálatra kedden Sebastian Kurz,

hozzátéve: Ausztria több ezer embernek nyújtott menedéket az elmúlt években, csak idén 3700 fiatalkorúnak. Utóbbiak társadalmi beilleszkedése most fontosabb annál, minthogy „folyamatosan újakat fogadjunk be” – mondta a kancellár. Bécs a helyben nyújtott segítséget tartja a legfontosabb feladatának, ezért segélyszállítmányokat küldött Athénnak.

Ezerötszáz migránst fogadna be Berlin

Bár több európai ország jelezte már hajlandóságát, hogy bevándorlókat fogad be Görögországból, konkrét ajánlatot egyedül Németország tett: sajtójelentések szerint Merkel és belügyminisztere, Horst Seehofer kedden megegyeztek arról, hogy 1500 embert fogadnak be a görögországi szigeteken lévő menekülttáborokból, amelyek túlzsúfoltak és humanitárius szempontból élhetetlenné váltak. A táborok egyike a 12 ezer embernek otthont adó Moria, amely a múlt héten égett le. Az athéni kormány gyanúja szerint a migránsok gyújtották fel, hogy kikényszerítsék a görögországi szárazföldre vagy más uniós tagállamba történő átszállításukat.

Athén Leszboszon tartaná a fedél nélkül maradt bevándorlókat

Németország innen 100-150 kiskorú átvételét vállalta, ám a jobboldali athéni vezetés hallani sem akar az átköltöztetésükről, sőt újabb tábor építésébe fogott, amely hat hónapon belül készülhet el. Notisz Mitarakisz migrációügyi miniszter kedden azt mondta: a hatóságok akár erőszakkal is készek átvinni a hajlék nélkül maradt embereket az ideiglenes sátortáborba.

– Ha a szép szó nem használ, akkor be kell vetnünk a rendőrséget – hangsúlyozta.

A görög kormány éppen ezért nem is várja el az uniós tagállamoktól a migránsok átvételét, hiszen Mitarakisz szerint ez arra ösztönözheti a többi tábor lakóit, hogy gyújtogatásba kezdjenek.

CDU-politikusok bírálják a merkeli politikát

– Ha jól érzékelem, Görögország eddig nem kérte, hogy Leszboszról menekülteket vegyen át az Európai Unió, s a tagországok között osszák el őket. Ezért nem is lenne értelme, hogy az elosztás kérdésében európai megoldást keressünk, de annak se, hogy Németország licitálási versenybe kezdjen arról, mennyi migránst tud befogadni

– nyilatkozta Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egykori frakcióvezetője, aki a hivatalától jövőre búcsúzó Angela Merkel kancellári székére pályázik. Szerinte a 2015-ös eseményeket nem szabad megismételni, amikor Németország megnyitotta kapuit a főleg Szíriából érkező bevándorlók előtt. Hasonlóan nyilatkozott a CDU egy másik meghatározó politikusa: Jens Spahn egészégügyi miniszter szerint a bajba jutottakat helyben kell segíteni, a migránsok elosztását pedig nem szabad újra felvetni, mert félő, hogy a kérdés mély törést okoz az uniós tagállamok között.

Merkel és Seehofer azonban, úgy tűnik, engedett koalíciós társuk, a szociáldemokraták nyomásának, akik napok óta követelik Németország kapuinak újbóli megnyitását.

Törést okozhat a kérdés a bécsi koalícióban

A bécsi koalícióban is komoly vitát szülhet a kérdés, a Wiener Zeitung napilap elemzésében azt írja: ez lehet az első igazi törés Sebastian Kurz konzervatív Néppártja és a Zöldek között, akik idén január óta alkotnak kétpárti kormányt. A cikk szerint a koronavírus-járvány kezelése kapcsán sem voltak komoly nézeteltérések, ám

a bevándorlás ügyében a Zöldek egyértelműen befogadáspártiak.

Bár szövetségi szinten, a nyilvánosság előtt egyelőre nem támadták koalíciós partnerüket a Zöldek, a bécsi városházán többségben lévő balliberális pártok a Zöldek szavazataival hoztak döntést arról, hogy a fővárosnak száz kiskorú menekültet kellene befogadnia. A határozat csupán jelképes, hiszen a migrációs politikában a kormány mondja ki a végső szót.