Bulgáriában nem az ágyak, hanem az orvosok hiánya a probléma

Ahogy számos más európai országban, úgy Bulgáriában is megteltek a kórházak, már alig tudják befogadni az új betegeket. A kórházi ápolásra szorult betegek száma 4949, ebből 288 az intenzív osztályon van. A friss statisztikák szerint szombatra 4212 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. A koronavírusos-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálozások száma 85 volt, így az összes elhunyt száma 2055-ra nőtt. A tavaszi szigort most liberálisabb járványpolitika és heves politikai csatározások követik.

Szófia, 2020. október 29. Védõmaszkot viselõ dolgozó a Szófiai Egyetem szinte üres folyosóján 2020. október 29-én. A koronavírus-járvány terjedése miatt a hatóságok új korlátozásokat léptetnek életbe ezen a napon Bulgáriában. Az iskolák és az egyetemek online oktatásra térnek át, a sporteseményeket nézõk nélkül kell megtartani, valamint a bárok és a szórakozóhelyek sem nyitnak ki két hétig. A hét elején az egész országban felfüggesztették a tervezett mûtéteket. MTI/AP/Valentina Petrova Fotó: Valentina Petrova

Tavasszal a koronavírus-járvány első hullámát Bulgária az időben meghozott kemény intézkedéseknek köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is példásan kezelte: rendkívüli állapotot vezettek be, bezárták a játszótereket, kirándulóhelyeket, szórakozóhelyeket, éttermeket, bárokat, kávézókat, cukrászdákat és plázákat. Csak a bankok, a biztosítók, az élelmiszerboltok maradhattak nyitva. A polgárok csak kivételes esetben hagyhatták el állandó lakóhelyüket, a települések közötti forgalmat a rendőrök ellenőrizték.

Nyáron kezdtek a szigorú korlátozások felpuhulni. Először is menteni akarták a turistaszezont, másodszor nyáron kezdődtek el napi rendszerességgel a Bojko Boriszov kormánya megdöntésére irányuló és a főügyész leváltását követelő tüntetések, amelyek, ha el is veszítették lendületüket, szórványosan még a mai napig tartanak.

A kormány mozgásterét tovább korlátozta, hogy előreláthatóan jövő év márciusában rendezik meg a parlamenti választásokat, és Bojko Boriszov szeretné elkerülni pártja népszerűségvesztését.

Nyáron alapvetően megváltozott a világjárványt kezelő operatív stáb szemlélete is. A tavaszi szigorú korlátozásokra épülő felfogást felváltotta a liberális hozzáállás. Az operatív bizottság akkori vezetője, Venciszlav Mutafcsijszki tábornok

a szigorú intézkedések fellazítása miatt előre figyelmeztetett, hogy „kemény elhalálozások jönnek”.

Ezzel szemben a koronavírus-járvány jelenlegi hullámának elején a legfőbb tanácsadó, Atanasz Mangarov a következőképpen válaszolt: – Nem lesznek durva halálozási számok, az ilyen állítások nem igazak és nem történhetnek meg. Korábban a maszkokkal kapcsolatban kijelentette, utópia, hogy azokkal meg lehet előzni a cseppfertőzéseket. Mangarov még azt is javasolta, hogy az operatív stábot fel kellene oszlatni, mert semmi szükség rá, véleménye szerint ez a fertőzés nem is olyan veszélyes.

Októberre a koronavírus-járvány terjedése felgyorsult. A statisztikák szerint abban a hónapban az összes elhalálozott száma 16 százalékkal haladta meg az előző év hasonló adatait. Az egészségügyi tárca a múlt hónap végén kénytelen volt elrendelni, hogy minden kórház szabadítsa fel kapacitásainak a tíz százalékát a fertőzöttek gyógyítására, ami inkább káoszt eredményezett, mint megoldást.

A bolgár egészségügyi rendszerben nem annyira a szűkös ágykapacitás a legfőbb probléma, hanem az orvosok és a szakképzett egészségügyi dolgozók hiánya. A fiatal orvosok külföldre távoztak, a kórházakban többnyire idős és nyugdíjas orvosok maradtak.

Egy francia tudósító beszámolója szerint Sumen város kórházában egy orvosra 55 beteg jutott. Plovdivban a fertőzött betegek gyógyítására kijelölt kórházban egyetlen egy lélegeztetőgép sincs.

A múlt hónap végén két hétre korlátozásokat léptetett életbe az egészségügyi tárca, amelyeket azóta meghosszabbítottak. A középiskolások és az egyetemi hallgatók áttértek az online oktatásra. Szemináriumok, kiállítások és egyéb rendezvények alkalmával harminc fő befogadására van csak lehetőség. A színházakban, mozikban és koncerteken a közönség létszáma a teljes kapacitás legfeljebb harminc százaléka lehet. Fedett és szabadtéri sporteseményeket csak közönség nélkül szabad megtartani. A bárok, diszkók és éjszakai klubok országszerte zárva tartanak. Az éttermekben egy asztalnál legfeljebb hat fő ülhet. A 65 éven felüli nyugdíjasoknak kötelező vásárlási idősávot vezettek be délután fél kettő és fél öt között.

– Egy újabb lezárás az utcára viszi az embereket

– magyarázta a félelmeket az egészségügyi tárcavezető, Kosztadin Angelov.

Annak ellenére, hogy a közvélemény szerint Venciszlav Mutafcsijszki jóslatai bekövetkezni látszanak, Bojko Boriszov miniszterelnök kitart a liberálisabb válságkezelő modell fenntartása mellett:

– A lezárás nem tesz jót az emberek mentális egészségének vagy a gazdaságnak.

Számos példa hozható fel Európában azokra az országokra, amelyek szigorúbb korlátozó intézkedéseket vezettek be Bulgáriához képest, és továbbra is magasabb a halálozási arányuk – Csehország, Luxemburg, Szlovénia, Belgium, Románia, Franciaország és mások – mondta a miniszterelnök, megerősítve, hogy a karantén komoly próbatétel az emberi pszichének, valamint fontos, hogy az egészséges emberek továbbra is munkába járhassanak.

A járványügyi szakemberek előrejelzése szerint a hétmillió lakosú Bulgáriában az elhalálozottak száma hamarosan elérheti a napi kétszáz főt, ezért

a hazai sajtó drákói rendszabályokat sürget.

Az Epicenter.bg hírportál Magyarországot hozta fel példának: „Orbán Viktor nem habozott egy nappal a Magyarország–Izland mérkőzés előtt nemzeti karantént bevezetni, és bezárta az új stadiont 14 ezer eladott belépővel. Ez az igazi államférfi!” Majd a cikk végén felteszi a kérdést a szerző: „Mire vár Boriszov? Hogy nemzeti katasztrófa történjen?”