Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna
A szakértő arról is beszélt, hogy az externális hatások milyen komoly torzulást okozhatnak a befolyásolható bevándorló hátterű fiatalok énképében. Elmondta, hogy ha történelmileg nézzük a kérdéskört, a bevándorlók első generációja még rendre törvénytisztelő polgár volt, és a második generáció az, amely kezdi elveszíteni az identitását és összezavarodik a családi hagyományok és a társadalmi értékek között. Ilyenkor
könnyen a társadalom szélére csúszhatnak, marginalizálódhatnak, és a bizonytalanságból kitörve beszippanthatja őket a muszlim politikai ideológia, amely célt és irányt adhat számukra.
Ezért is van fontos szerepe a deradikalizáló programoknak, mert ha valaki egyszer egy ilyen környezetben találta meg az identitását, abban a hitben élve, hogy egy nagyobb jó célért küzd, akkor könnyen vissza is eshet. – Ilyenkor a két világ között rekedt fiataloknak nem feltétlenül segít, ha egy külsős imám befolyásolja őket – fogalmaz Garson. Kijelentette,
visszafogott hangokra is szükség van a muszlim közösségekben, hogy kiegyensúlyozzák a radikálisokat.
Arra is rámutatott, hogy ez a hajtóerő a nem bevándorló hátterű személyekre is hatással lehet. – Ez előfordulhat akkor is, ha egy fiatal nem érzi magát a közösség tagjának és nem fejlődik ki csoportidentitása. A megoldás: oktatás. – Hangsúlyozta, csak az oktatáson múlik, hogy az emberek fel tudják-e dolgozni a többrétegű identitásukat, és érezhetik azt, hogy uralják a sorsukat és betölthetik a bennük lévő ürességet.
– Az a probléma, ha egy közösség nem tudja megteremteni az identitását – zárja gondolatait a szakértő.
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy három iszlamista támadás történt egy hónapon belül. Súlyos politikai felelősség terheli a nyugat-európai baloldali és liberális elitet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!