Kína csendben ejti a születésszabályozást

Kína lassacskán meg akar szabadulni évtizedekre visszanyúló születéskorlátozó politikájától, mégpedig igencsak pragmatikus okokból: vészesen csökken a termékenységi ráta – amely az egy szülőképes korú nőre jutó átlagos gyermekszámot méri –, rohamosan öregszik a lakosság, s mindezek következményeként veszélybe kerül a gazdaság hosszú távú növekedése – állítják elemzők és kutatók a South China Morning Post című hongkongi lap szerint.

Kuangcsou, 2020. február 1. Műanyag palackból készített arcmaszkot viselnek gyerekek a Kuangtung tartománybeli Kuangcsouban (Kanton) repülőterén 2020. február 1-jén. Az új koronavírus eddig csaknem 12 embert fertőzött meg Kínában, a halottak száma pedig elérte a 259-et Kínában, valamint szórványos eseteket jelentettek több mint 20 országból. Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski

A Kínai Kommunista Párt nemrégiben közzétett tizennegyedik ötéves tervében már nem szerepel a családtervezés kifejezés, helyette bekerült a „gyermekszülés támogatása” frázis. Elemzők mindebből arra a következtetésre jutnak, hogy az elmúlt évtizedek kemény születésszabályozási irányvonala a fiatal kínai párok gyermekvállalási támogatásává szelídül, azaz már családi szinten lehet eldönteni, hogy a házastársak hány gyermeket vállalnak.

Tavaly Kínában az újszülöttek száma a legalacsonyabb szintre csökkent a hat évtizeddel ezelőtti nagy éhínség óta.

A kínai statisztikai hivatal szerint 2019-ben a kínai anyák 14,65 millió gyermeknek adtak életet a megelőző évi 15,23 millióval szemben.

Pedig a kelet-ázsiai birodalom 2016-ban felhagyott a csak egy gyermeket engedélyező politikájával, s megengedte két gyermek szülését családonként – ám ennek az engedménynek, többek között a megélhetési és a taníttatási költségek emelkedése miatt, kevéssé volt foganatja. – A kormány nem mondja ki nyíltan a családtervezés leállítását, csak szép csendben hagyja kimúlni ezt a politikát – mondja Ji Fu-hszien (Yi Fuxian), a University of Wisconsin-Madison vezető kutatója, aki a jövő évet fordulópontnak nevezi ebből a szempontból. – A jövőben a kormány szerepe arra fog szorítkozni, hogy védje a gyermekszülés jogát, s nem arra, hogy korlátozza az emberi jogokat – tette hozzá.

Kínában negyven évvel ezelőtt vezették be az egykepolitikát, s aki ezt megsértette, kíméletlenül megbüntették. Például Csang Ji-mou (Zhang Yimou) világhírű kínai filmrendezőt 1,2 millió dollárra bírságolták 2014-ben. Az új családpolitika viszont akár négy gyermek vállalását is megengedi, s szemet huny az egyedülálló szülők vállalása és a házasságon kívül született gyermekek felett is. Ezen túlmenően tervek készülnek arra vonatkozóan is, hogy a kormány támogatni fogja a több gyermek születését.

Egy 2017-es kormányfelmérés szerint a szülőképes kínai nők átlagban 1,75 gyermeket hoznak világra, ám ez a mutató a korábbi drasztikus korlátozásokhoz képest, illetve ezek feloldása után még mindig alacsony.

Idén ráadásul a koronavírus-járvány miatt sokan elhalasztották a házasságot és a gyermekszülést, így egyes városokban 25-30 százalékos születéscsökkenés is elképzelhető 2020-ban tavalyhoz viszonyítva.

Kína másik rákfenéje a lakosság gyors elöregedése. Egy idei kutatás kimutatta, hogy 2035-re a kínaiak negyede 65 év feletti lesz, s ez az arány 2050-re 28 százalékra növekedhet, hasonlóan Japán demográfiai látképéhez. A 2021–2025-ös, nemrégiben ismertetett ötéves tervben nemzeti stratégiai szinten akarnak foglalkozni az elöregedés kérdésével, s ennek részeként fokozott mértékben akarják bevonni az időskorúakat is a gazdaságba. Mindezek ellenére több társadalomtudós és demográfus is azt állítja, hogy Kína túlnépesedett, s hosszú távon inkább munkaerő-felesleg, mint -hiány lép fel. Ezért a kormánynak a jövedelmeket kellene emelnie, valamint javítani az emberek oktatásán és szakmai felkészültségén.