Ezen a héten sem jutottak eredményre az uniós költségvetéshez és mentőalaphoz csatolandó feltételrendszerről – így a lehetséges jogállamisági garanciákról – szóló intézményközi tárgyalások Brüsszelben. Az ötödik tárgyalási fordulóra a hónap második felében kerülhet sor. Az uniós Tanács német elnökségének részéről mindenesetre azt kommunikálták:
konstruktív és célratörő légkörben zajlott az egyeztetés, a megállapodás az uniós intézmények között végre látótávolságba került.
Ennél valamivel szkeptikusabban fogalmazott az Európai Parlament tárgyalódelegációja: közleményük szerint „a jogállamisági mechanizmus tekintetében nem sikerült kompromisszumot tető alá hozni, egyelőre minden kérdés nyitva maradt”.
A tét a nyári megállapodás
A Magyar Nemzet is cikkezett róla korábban, hogy a keretköltségvetésről és uniós mentőalapról szóló tárgyalásokkal párhuzamosan a mintegy kétezer milliárd eurós alku kifizetéseihez csatolandó feltételek kidolgozása is folyamatban van.
A nyáron az uniós tagországok állam- és kormányfői maratoni ülésükön egy általános költségvetési kondicionalitás kialakításáról egyeztek meg, ami a magyar és a lengyel érdekeknek megfelelően nem tartalmazott átpolitizált és egyértelmű jogállamisági fogalmat.
Ám ezzel épp a balliberális többségű és erős jogállamisági feltételrendszert vizionáló Európai Parlament nem volt elégedett: a testület már 2019-ben – az európai parlamenti választásokat megelőzően – olyan állásfoglalást fogadott el, amely pénzügyi szankciókkal sújtaná az uniós alapértékeknek bizonyos szempontokból meg nem felelő EU-országokat.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után 2020. július 21-én
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Kövér László belengette a magyar vétó lehetőségét
Kövér László, az országgyűlés elnöke még pénteken levélben fordult az Európai Unió jelenlegi, valamint a jövő évben az elnökséget betöltő országok (Németország, Portugália és Szlovénia) házelnökeihez, hogy arra emlékeztesse őket: a magyar parlament nem tud majd ratifikálni olyan megállapodást, amelyik burkoltan módosítja az uniós szerződéseket, amelyek már amúgy is tartalmaznak jogállamisági eljárást. Ez – ahogy Kövér László írta – a jogállamiságra hivatkozással, de éppen a jogállamiság alapelveivel ellentétes módon megteremti az egyes tagállamokkal szembeni politikai zsarolás lehetőségét.
A Tanácsban a jogállamisági rendelet zöld jelzéséhez elég a minősített többség, de a keretköltségvetés és a mentőalap elfogadásához már egyhangú döntés szükséges. Az elhúzódó jogállamisági vita tehát azt is eredményezheti,
hogy az európai gazdaságok mentéséhez használatos kifizetések folyósítása jócskán csúszik majd.
Utóbbira figyelmeztetett Steiner Attila uniós ügyekért felelős államtitkár is egy lapunknak adott múlt heti interjúban. Mint arra emlékeztetett, a nyári csomag rendkívül hosszas tárgyalások és kényes kompromisszumok eredményeként jött létre, az állam- és kormányfők gyakorlatilag patikamérlegen mérték ki. „Ennyire rossz járványügyi mutatók közepette vajon miért vitatkozunk egy olyan témáról, ami az uniós alapszerződések módosítását igényelné?” – tette fel a kérdést az államtitkár a főként az EP által szorgalmazott jogállamisági kritériumokkal összefüggésben.
