Mire a jelenlegi hosszabbítás lejár, immár hét éve lesznek érvényben az Oroszország elleni szankciók. A döntés még a múlt heti uniós csúcson született, de most hagyta jóvá ténylegesen is az Európai Tanács. Brüsszel először 2014 júliusában vezetett be korlátozásokat Moszkvával szemben a Krím-félsziget orosz megszállása miatt: többek között az európai finanszírozási források letiltása, katonai eszközök export és import tilalma, valamint különböző technológiákhoz való hozzáférés korlátozása (például az energetikai szektorban). Oroszország válaszreakciója az Európai Uniót is érzékenyen érintette: Moszkva minden, szankciókhoz csatlakozott ország ellen kereskedelmi embargót vezetett be bizonyos élelmiszer-csoportokra, ami nagy veszteséget okozott az európai termelőknek.
Szankciós zsákutca
2015-ben a szankciók feloldását a Kelet-Ukrajnában zajló konfliktus rendezéséhez, az úgy nevezett Minszki egyezményekhez kötötték. Mivel az elmúlt években a konfliktus rendezésében semmi nem történt, a szankciók kérdése is zsákutcába került.
Azóta Brüsszel fél évente hosszabbítja meg az Oroszországgal szembeni korlátozásokat, és ezt követi – vagy sokszor megelőzi Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök már november 21-én újabb egy évvel hosszabbította meg az orosz válasz-szankciókat.
Újabb belarusz kör
Csütörtökön Belarusz ügyében is EU-s döntés született: újabb 29 embert és hét szervezetet adták hozzá a szankciós listához. Ez az uniós lépések harmadik köre Aljakszandr Lukasenka rendszerével szemben: az augusztusi elnökválasztásokon történt csalások és hatósági erőszak miatt az Európai Unió október óta összesen 88 személy ellen intézkedett, és maga Lukasenka is a szankciós listára került. A héten hozott intézkedések újdonságát adja, hogy immár állami vállalatokat – leginkább a belarusz védelmi szektorhoz kapcsolódó gyártókat is szankciókkal sújtották.
A szankciók működnek?
A szankciók működnek, azonban nem csak Oroszországnak, de az Európai Uniónak is komoly veszteségeket okoznak. A kérdés az, hogy melyik félnek fáj jobban, illetve hogy elérték-e a kívánt hatást. Mindkettőre nehéz válaszolni. Az utóbbinak két összetevője van: Kelet-Ukrajnában továbbra is konfliktus dúl, a minszki egyezmények nem haladnak, tehát ilyen szempontból nem született eredmény. Másrészt újabb orosz agresszív lépés sem történt, sem Ukrajnában, sem máshol, de azt nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy ez a szankciók hatása lenne.
