A Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó szakértő, Deák András szerint a szankciós hatás kvantitatívan nehezen mérhető, és sok esetben már eleve teljesíthetetlen feltételeket szabnak a korlátozásokkal sújtott állam számára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint az Oroszország elleni szankcióknak is büntető hatása van, illetve “arcmentés” a Nyugat számára, mivel katonailag nem lehetett reagálni a Moszkva lépéseire. Hasonló kategóriába esnek a Belarusz elleni szankciók is: az egyes személyek ellen bevezetett beutazási tilalom pusztán szimbolikus, de önmagában nem fogja megváltoztatni Lukasenka politikáját.
A német IFO Gazdaságkutató Intézet a napokban publikált tanulmánya szerint az Európai Unió 21 milliárd dollárt veszít évente az egymással szembeni szankciókon. A legnagyobb vesztes Németország, amelynek évi gazdasági kárát 5,45 milliárd dollárra becsülték a kutatók. Az EU vesztesége így 2014 óta meghaladta a százmilliárd dollárt.
Nem roppant össze
Az orosz gazdaság is erősen megsínylette a szankciókat: különböző becslések szerint a szankciók első öt éve alatt, 2014–2019 között 50-100 milliárd dollárra tehető a veszteség. Általánosságban elmondható, hogy évente a GDP egy-két százalékát bukja Oroszország a nyugati szankciók miatt. Összehasonlításul: az orosz egészségügy éves kiadásai megközelítőleg tízmilliárd dollárt tesznek ki.
Barack Obama korábbi amerikai elnök 2015-ben állította: a nyugati szankciók össze fogják roppantani az orosz gazdaságot. Ez nem következett be – a veszteségek több tízmilliárd dollárban mérhetőek, az orosz gazdaság évekig stagnált, de a nyugati lépések nem tudták térdre kényszeríteni Moszkvát. Mi több: a kieső nyugati importot saját gazdasági szektorok felfejlesztésével igyekeztek pótolni, ami hosszú távon az ország versenyképességét növelheti.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!