Berlin nem enged az Északi Áramlat 2-ből

A német kormány nem fogja elvetni az Északi Áramlat 2 földgázprojektet, hiába hoz szankciókat az Egyesült Államok, illetve hiába követeli Berlintől ugyanezt az Európai Parlament a Navalnij-ügy miatt. A földgázvezeték építése az orosz állam hátszelével zajlik az Északi-tengeren.

Mártonffy Attila

Forrás: MTI, EURACTIV.com2021. 01. 26. 16:44

Wismar, 2021. január 14. A Fortuna csõfektetõ orosz hajót kivontatják a Balti-tengerre Wismar kikötõjébõl 2021. január 14-én. A hajó az Oroszország és Németország közötti tenger alatti földgázvezeték, az Északi Áramlat-2 építésében mûködik közre. MTI/AP/DPA/Jens Buettner Fotó: Jens Buettner

– Nincs közvetlen összeköttetés Navalnij ügye és az Északi Áramlat 2 között – szögezte le tegnap Steffen Seibert kormányszóvivő Berlinben, hozzátéve, hogy a kabinet hozzáállása a projekthez nem változott. Ugyanakkor ez nem akadályozta meg a német szövetségi kormányt, hogy elítélje az orosz hatóságok fellépését a letartóztatott orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij támogatására szervezett szombati tüntetések résztvevőivel szemben. Angela Merkel kancellár és kormánya mellett Manfred Weber is élesen bírálta az orosz biztonsági szervek fellépését. Az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője azt mondta, hogy az Európai Uniónak arra a pontra kell összpontosítania, amely igazán fáj a rendszernek, ez pedig a pénz. Ezért meg kell állítani a külföldről az orosz elnök, Vlagyimir Putyin követőihez irányuló pénzmozgásokat, és továbbra is napirenden kell tartani az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kivitelezésének leállítását.

Merkel ugyanakkor továbbra is elkötelezett híve az immár 94 százalékos készültségű földgázvezeték-rendszer befejezésének, s a múlt héten azt mondta, hogy egyeztetni fog Joe Biden új amerikai elnök adminisztrációjával a témában.

A tárgyalás kimenetelét nem lehet megjósolni, de köztudott, hogy Biden korábbi, a témában adott nyilatkozataiban ellenezte a vezetékpár megépítését. A projektben részt vevő cégek elleni szankciókat még az előző elnök, Donald Trump rendelte el. Merkellel megegyező a véleménye a kormányzó Kereszténydemokrata Párt (CDU) frissen megválasztott elnökének, Armin Laschetnek is. – A kérdésben Németország fog dönteni. Németország és Oroszország még a hidegháború legsötétebb éveiben is fenntartotta tudományos és üzleti kapcsolatait – mondta újságíróknak.

Fájhat a feje viszont a CDU-val koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Pártnak, ugyanis a soraiból kerül ki annak a német tartománynak, Mecklenburg–Elő-Pomerániának a miniszterelnöke, amelynél német partot ér a gázvezeték Greifswaldnál. Manuela Schwesig kormánya korábban klíma- és környezetvédelmi alapítványt hozott létre kétszázezer euró alaptőkével, de ezt a Gazprom, az Északi Áramlat 2 tulajdonosa, még hatvanmillió euróval megtoldotta. Az alapítványnak az is feladata, hogy ellenálljon az amerikai szankcióknak, s biztosítsa a projekt zavartalan befejezését. Az ellenzéki Zöldek és a liberális FDP oroszellenes politikusai neki is estek az alapítványnak, a Kreml geopolitikai lakájának nevezve a szervezetet, környezetvédő civil szervezetek pedig nem voltak hajlandók tagot delegálni az alapítvány igazgatótanácsába.

Az Európai Parlamentnek sem tetszik a projekt, itt is az az ellenérv, mint a program többi bírálójánál: Oroszország az Északi Áramlattal és a Törökországon át jövő másik gázvezetékkel egyértelmű függő helyzetbe hozza az európai gázellátást – bár a képviselők múlt csütörtökön hozott határozata a Navalnijjal szembeni orosz bánásmód miatt hívja fel a tagállamokat a gázprojekt blokkolására.

Az érintett német üzleti világ viszont teljes mellszélességgel kiáll a projekt befejezése mellett.

Képviselőik szerint egyelőre nincs gazdasági foganatja az egyetlen, az orosz vezetékfektető hajó tulajdonosa ellen érvényben lévő szankciónak, továbbá a munkálatok végleges leállítása megingatná a befektetői bizalmat és a jogállamiságba vetett hitet.

Más állásponton van viszont a lengyel államfő. Andrzej Duda ugyanis az Oroszország elleni európai uniós szankciók fokozását követelte a Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott interjúban. Az orosz ellenzékért aggódó Duda szerint az Európai Uniónak erősebb – akár a Gazprom orosz gázipari óriáscég európai tevékenységére is kiterjedő – szankciókat kellene bevezetnie Oroszország ellen az Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal való bánásmód miatt.