Macron kárára nő Le Pen népszerűsége

A francia ellenzéki párt elnöke javaslattal állt elő, miszerint be kellene tiltani a muszlim fejkendők viselését.

Marine Le Pen (L), French National Front (FN) political party leader and candidate for French 2017 presidential election, casts her ballot in the first round of 2017 French presidential election at a polling station in Henin-Beaumont, northern France, April 23, 2017. At C, Mayor of Henin-Beaumont Steeve Briois REUTERS/Charles Platiau - RTS13I8A Forrás: REUTERS/Charles Platiau - RTS13I8A

A bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés elnöke, Marine Le Pen javaslatot terjesztett elő a muszlim fejkendők nyilvános helyeken való viselésének betiltásáról.

A legnagyobb francia ellenzéki párt elnöke ezzel a népszerűségét igyekszik megszilárdítani, amely egy legújabb felmérés szerint lassan utoléri Emmanuel Macron elnökét.

A muszlimok kendőviseléséről szóló tervezettel – amelyet valószínűleg alkotmányellenesnek ítélne a bíróság – Le Pen egy már jól ismert kampánytémához tér vissza, tizenöt hónappal az ország 2022-es elnökválasztása előtt.

Mióta átvette édesapjától az irányítást Franciaország legfőbb bevándorlásellenes pártja felett, Le Pen kétszer indult az elnökválasztáson, ám legutóbb, 2017-ben Macron jelentős fölénnyel legyőzte.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke és Emmanuel Macron francia elnök a 2017-es elnökválasztáson.
Fotó: Reuters/Charles Platiau – RTS13I8A

Egy új felmérés szerint azonban Le Pen közelebb áll céljához, mint valaha, ami találgatások sorozatát indította el arról, hogy vajon végre tényleg bejuthat-e az EU- és bevándorlásellenes elnökjelölt az Élysée-palotába.

A Harris Interactive nevű közvélemény-kutató cég kérdésére a válaszadók 48 százaléka közölte, hogy Le Penre szavazna, ha most tartanák meg a választást. Ez azt jelenti, hogy közel ugyanannyian szavaznának rá, mint Macronra, akinek a felmérés alapján 52 százalékos a támogatottsága.

– Ez egy felmérés, egy pillanatfelvétel, viszont megmutatja: valóságos az elképzelés, hogy nyerek

– nyilatkozta Le Pen egy pénteki sajtótájékoztatón.

A szoros küzdelem lehetősége megkongatta a vészharangot Franciaország főbb politikai pártjainál, miközben egészségügyi és gazdasági krízis söpör végig az országon.

Diákok tüntetnek az észak-franciaországi Lille-ben 2021. január 26-án. Az egyetemisták és a tanárok országszerte sztrájkolnak és demonstrálnak a francia kormánytól nagyobb támogatást követelve a koronavírus-járvány közepette
Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

Jean-Yves Camus francia politológus elmondta, hogy Le Pen előnye a járványból fakadó frusztrációból és haragból származik, amit tovább növel a harmadik országos zárlat kilátásba helyezése.

A politológus hozzátette, hogy a közvélemény alakulására óriásai hatással volt az is, hogy októberben egy iszlamista lefejezett egy francia tanárt.

– Köztudott, hogy Le Pen pártja elítéli az iszlamizmust – magyarázta Camus.

Samuel Paty történelemtanár lefejezése heves vitához vezetett Franciaországban a bevándorlásról és az iszlamizmus fenyegetéséről. A középiskolai tanárt egy 18 éves, szélsőséges iszlamista gyilkolta meg az utcán, mert Paty korábban Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott diákjainak.

Lefátyolozott asszonyok tüntetnek Emmanuel Macron francia elnök Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákkal és az iszlámmal kapcsolatos kijelentései miatt az indonéziai Banda Acehben 2020. november 3-án. Macron azt mondta Samuel Paty középiskolai tanár brutális meggyilkolását követően, hogy Franciaországban továbbra is lehet Mohamed-karikatúrákat publikálni, valamint országa megvédi a szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben
Fotó: MTI/EPA/Hotli Simanjuntak

Az október közepén történt merénylet az egész országot megrázta, de a franciáknak idejük sem maradt felébredni a rémálomból, mert újabb terrorcselekmény következett: október végén a nizzai Notre-Dame-székesegyházban követtek el egy terrortámadást. A merénylő, egy tunéziai migráns összesen három emberrel végzett – írta meg korábban lapunk.

Ha Macront újraválasztják – amely várhatóan a munkahelyteremtésről, a járványról és az iszlám franciaországi helyéről fog szólni – 2002 óta ő lehet az első elnök, aki egymás után kétszer is nyer.