Álláspontja szerint kizárólag a szuverén nép, az államok és az igazságszolgáltatás az, amely törvényes módon szabályozhatja a digitális óriásokat. Gabriel Attal kormányszóvivő úgy vélte, hogy problémákat vet fel egy közéleti személyiség hallgatásra kényszerítése a közéleti lét egyik formájává vált közösségi oldalakon, mégpedig azért, mert erre nincsenek a törvény által meghatározott specifikus kritériumok. A francia kormány tavaly megpróbálta az internetes gyűlöletkeltést szabályozni, de az alkotmánytanács júniusban a szólásszabadság megsértése miatt megsemmisítette a rendelkezést. A kormányszóvivő ennek kapcsán elmondta: különbséget jelent egy tartalmat moderálni vagy egy embert megakadályozni abban, hogy szabadon kifejthesse a véleményét.
Az ellenzék a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchontól a radikális jobboldali Marine Le Penig is egyöntetűen elítélte a Twitter döntését. A Nemzeti Tömörülés elnöke szerint a
„nagy magáncégek manapság azt gondolják, hogy nagyobb hatalmuk van, mint egy államnak, és ez feltehetően így is van”.
Fotó: MTI/AP/Michel Euler
Még Navalnij is tiltakozott
– Ezt a precedenst világszerte ki fogják használni a szólásszabadság ellenségei. Oroszországban is. Minden egyes alkalommal, amikor el akarnak valakit némítani, azt fogják mondani: „Ez általános gyakorlat, Trumpot is blokkolták a Twitteren”
– bírálta a lépést Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!