Négypilléres külpolitika a szerb vakcinadiplomácia kulcsa

Szombaton reggel az Instagram-profilján jelentette be Alekszandar Vucsics szerb elnök, hogy márciusig még egymillió, koronavírus elleni védőoltás érkezik Szerbiába. Az államfő melegítőben pózolt a bejegyzéshez, és egyben elnézést is kért, amiért nincs „ünnepélyesebb” öltözetben, de mint írja, több kimerítő telefonos egyeztetés után sietett bejelenteni a jó hírt.

Mindenkivel jóban lenni

Az elnök egyébként azt is elmondta, hogy egyelőre nem beszélne a részletekről, hogyan sikerült ezt elérni, de rámutatott a tényre, hogy sokkal nagyobb befolyással bíró államok is sok esetben sikertelen közelharcot kénytelenek vívni a vakcináért. Az eseményeket természetesen egyfajta tudatos politikai marketing céljaira használja, amivel láthatóan az ellenzék kritikusai sem tudnak igazán mit kezdeni.

A sikeres „vakcinadiplomácia” mögé tekintve érdemes megjegyezni, hogy a szerb elnök többször is hangsúlyozta, hogy országa külpolitikája négypilléres, ami azt jelenti, hogy az Európai Unióval, Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal is szeretne jó kapcsolatokat ápolni.

Oroszországgal hagyományosan jók a kapcsolatok, de talán Kína már át is vette a helyét. Alekszandar Vucsics és Vlagyimir Putyin
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszej Druzsinyin

Az orosz és kínai kapcsolatokat nem mindig nézték jó szemmel az EU-ban, és többször utaltak rá, hogy a tagjelölt országnak össze kellene hangolni a külpolitikáját az uniós elvárásokkal. Vucsics viszont többször kijelentette, országa nem szándékozik szankciókat bevezetni Oroszország ellen, a kínaiak pedig nagybefektetőként nyomulnak Szerbiában: a szendrői vasművek, a bori rézbánya is kínai tulajdonban van, a Vajdaságban gumiabroncsgyárat építenek szintén a kínaiak, és számos útépítés, egyéb infrastrukturális beruházás kivitelezői kínai és orosz cégek. Mivel egyedül a kínai szállítmányt várta a repülőtéren személyesen az elnök, politikai elemzők úgy értékeltek, hogy Peking Moszkva helyébe lépett, ha Szerbia legfőbb partnerét keresnénk. A kínai védőoltásból egyébként január 16-án landolt egymillió dózis Belgrádban, és egy nappal az engedélyezés után, 19-én már oltottak is vele. Az ára egyelőre ismeretlen, de a szerb elnök azt nyilatkozta, kedvező feltételekkel sikerült beszerezni, köszönve a kínai elnök baráti viszonyulásának. Kínából egyébként többször érkezett egészségügyi felszerelés is adományként, illetve kedvező áron, a szállítmányok többségénél azonban – miként a kínai cégekkel kötött szerződéseknél általában – nem ismertek a pontos részletek. A német sajtó is arról írt a napokban, hogy Szerbia a Kínával és Oroszországgal ápolt jó kapcsolatának köszönheti az oltás folyamatosságát.

Szerbia tehát a vakcinát illetően is a „keleti nyitás” politikáját folytatja: a Pfizer–BioNTech oltóanyaga mellett a Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinája is elérhető, de várhatóan a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagát is hamarosan engedélyezik.

Milliószám érkezik a vakcina

Az országba folyamatosan érkeznek a vakcinaszállítmányok, a hírműsorok pedig arról szólnak, hogy Szerbiát csak Nagy-Britannia előzi meg az átoltottság arányát tekintve. Hetekkel ezelőtt a Pfizer-szállítmányból kezdték meg az egészségügyi dolgozók oltását, ők a napokban a második adagot kapják meg. A kínai Sinopharm oltóanyagából egymilliót kapott Szerbia, pénteken kora reggel pedig újabb negyvenezer adag orosz vakcina is megérkezett. Nenad Popovics innovációs miniszter várta a küldeményt, és azt nyilatkozta, hogy információi és reményei szerint február és március folyamán az oroszok összesen kétmillió védőoltást szállítanak le. Emellett arról is beszélt, hogy orosz egészségügyi szakértők a tervek szerint február 11-én érkeznek Szerbiába, akik azonnal megkezdik az egyeztetéseket, hogy a Torlak Intézetben megkezdődhessen az orosz vakcina gyártása. Ana Brnabics kormányfő egy nappal ezt megelőzően jelentette be, hogy hétfőn a Pfizer–BioNTech-vakcinából is újabb szállítmány érkezik.

Az országban eddig több mint négyszázharmincezer személyt oltottak be koronavírus ellen.

A program jó ütemben és szervezetten zajlik, a polgárok interneten vagy telefonon keresztül jelentkezhetnek, és sok esetben már másnap megkaphatják az oltás első adagját. A lakosság mintegy 15 százaléka, tehát mintegy nyolcszázezer ember kérte mostanáig a vakcinát.

Mintegy négyszáz oltóponton zajlik a lakosság vakcinációja, naponta nagyjából negyvenezren vették fel, most, hogy megkezdődik a revakcináció is, akár 60-70 ezer embert is be kell oltani naponta. Az igénylők kiválaszthatják azt is, melyik gyártó oltóanyagát kérik. Eddig az orosz, a kínai és Pfizer–BioNTech vakcinái közül lehetett választani. Egyelőre elég nagy készletek vannak az országban, ezért folyamatosan zajlik a lakosság oltása, de más országok tapasztalataiból kiindulva nem tudni, hogy az ígért mennyiségek valóban megérkeznek-e.

Az új koronavírus elleni védőoltásra várnak az emberek a Belgrádi Vásár területén létesített oltóközpontban
Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovics

Enyhe mellékhatások

A Szerbiai Gyógyszerügynökség (ALIMS) pénteken közzétett adatai szerint a koronavírus elleni vakcina felvétele után 62 esetben jegyeztek fel nemkívánatos reakciót. Akkorra már meghaladta a négyszázhúszezret a beoltottak száma. A közlemény szerint többségében enyhe reakció jelentkezett: fájdalom, bőrpír, duzzanat, de néhány olyan páciens is volt, akik fejfájásra panaszkodtak, illetve enyhe hőemelkedésre.

Komolyabb tüneteket állítólag csupán három esetben regisztráltak. Számszerűsítve 35 páciens a Pfizer–BioNTech, 26 a Sinopharm, egy a Szputnyik V felvétele után panaszkodott enyhébb tünetekre.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is megkapta a kínai védőoltást. Erről az információt és a fotót a közösségi oldalán közzé is tette. Ahogyan fogalmazott: azért választotta a kínai védőoltást, mert meggyőződése, hogy körültekintően jártak el azok, akik a vakcina engedélyezéséről döntöttek.

Szerbiában eddig egy nap alatt 7 999 volt a legtöbb regisztrált fertőzött, az utóbbi napokban ez a szám ezerötszáz és kétezer között alakult. Az egy nap alatt koronavírusban elhunytak száma pedig húsz fő körüli, a „fekete nap”, azaz a negatív rekord 69 halott volt egy nap alatt. A járvány kitörése óta az országban több mint két és fél millió személyt teszteltek, és eddig közel négyszázezer fertőzöttet azonosítottak. A halálos áldozatok száma közel négyezer.