Tokiónak megint fizetni kellene a koreai szexrabszolgák miatt

Mát hetvenöt éve véget ért a második világháború, de ez a háromnegyed évszázad sem volt elegendő ahhoz, hogy az egykori két ellenség, Korea és Japán megbékéljen egymással. Időről időre előjön azoknak a koreai nőknek a kártérítési ügye, akiket a japán hadsereg szexrabszolgaságba kényszerített a háború évei alatt és előtt.

Szakértői becslések szerint mintegy kétszáz-ötszázezer nőt kényszerítettek Koreából és más ázsiai országból erőszakkal japán szexrabszolgaságba.

Sokukat azzal tévesztettek meg, hogy munkát ajánlottak nekik Japánban vagy a Japán által megszállt területeken.

A legtöbbjüket azonban brutális erőszakkal szakították el családjuktól, és hurcolták japán bordélyokba. A téma azóta is mérgezi a két ország kapcsolatát. Miután 2017-ben szobrot emeltek Szöulban az áldozatok emlékére, japán elhalasztotta a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről szóló tárgyalásokat, s visszahívott két diplomatát Dél-Koreából. A helyzet azóta is csak romlott. 2018-ban a dél-koreai legfelső bíróság úgy döntött, hogy az állampolgárok beperelhetik a háború alatti kizsákmányolásban érintett japán cégeket koreai kényszermunka alkalmazása miatt. Az egyébként történelmi időkre visszatekintő ellentét 2019 decemberében csúcsosodott ki egy katonai incidenssel: Tokió azzal vádolta Szöult, hogy egy dél-koreai romboló célkereső radarja befogott egy felderítő úton lévő japán harci gépet, a másik fél szerint pedig a japán gép veszélyesen közel repült a hajóhoz. Hónapokkal később kereskedelmi háború tört ki a két ország között: Japán megszüntette Dél-Korea kedvezményes kereskedelmi státuszát, Szöul pedig a minimálisra csökkentette a kereskedelmet. A dél-koreai polgárok sem maradtak ki az adok-kapokból: aktivista csoportok a japán áruk bojkottjára hívták fel a kormányt és a lakosságot.