Veszélyes manőver palesztin választást rendezni

Tizenöt év után rendezhetnek választásokat idén nyáron a palesztin területeken. A demokrácia győzelme azonban súlyos veszélyeket rejt: felboríthatja a status quo-t, ami legutóbb is véres polgárháborúhoz vezetett. A voksolás esélyeiről, a lehetséges következményekről Csepregi Zsoltot, az Antall József Tudásközpont kutatóját kérdeztük.

A gázai plakáton Iszmáíl Hanije élteti Kászem Szolejmani iráni tábornokot, akivel egy amerikai dróncsapás végzett Irakban. Közös az ellenségük. Fotó: M ABED

– Újraélesztenék a kapcsolatokat az Egyesült Államok és Palesztina között – jelentette ki Richard Mills, az ENSZ ügyvivő amerikai nagykövete. A diplomata leszögezte, hogy elkötelezettek a kétállami megoldás mellett, valamint visszafordítják Donald Trump több intézkedését: köztük újranyithat a palesztin külképviselet Washingtonban, és megnyílnak a pénzcsapok is. Utóbbi különösen mosolyt csalhat az arcokra, hiszen eddig az Egyesült Államok volt a palesztin vezetést, valamint a palesztin menekülteket támogató legbőkezűbb donor. Az is kiderült viszont, hogy a történelmi döntéseket nem vonják vissza: marad az amerikai nagykövetség Jeruzsálemben, és folytatják a normalizációt Izrael és az arab államok között.

Joe Bidenre nagy reményekkel tekintenek a palesztinok, és az első üzenetekből úgy tűnik, részint joggal. Cserébe néhány nappal az új amerikai elnök beiktatása előtt Mahmúd Abbász palesztin elnök bejelentette: májustól több körben választásokat tartanak. Legutóbb Jasszer Arafat palesztin vezető 2004-es halála után történt ilyen, az elmúlt bő 15 évben legfeljebb csak ígéretekig jutottak. Vajon mennyire lehet komolyan venni a mostani nekifutást?

– Kevés esélyt látok rá, hogy valóban megrendeznék a választásokat. A bejelentést sokkal inkább tartom Joe Biden amerikai elnök beiktatására időzített diplomáciai manővernek

– értékelte lapunknak a bejelentést Csepregi Zsolt. Az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese úgy vélte, a voksolás meghiúsulását számos indokkal lehet majd magyarázni: például, hogy Izrael megengedi-e, hogy a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok szavazzanak, vagy a két rivális palesztin párt, a Fatah és a Hamasz ellentétei ismét erősebbnek bizonyulnak, és felbontják az alkut, ahogy eddig mindig is tették. – Ezer okot találnak majd rá, hogy lefújják: Izraelt, az ellenállást, a hatalommegosztást, bármit. Nem is reménykedem! – nyilatkozott hasonló szellemben a Reuters hírügynökségnek egy gázai lakos.

Felmerül a kérdés, vajon mi történik, ha valamelyik alakulat számára kedvezőtlen eredmény születik? Legutóbb sem jól sültek el a dolgok. – Az előző palesztin választások eredménye egy polgárháború lett, amelynek során a Hamasz fegyveresen átvette az uralmat a Gázai övezetben a Fatah-tól. A konfliktus átterjedését Ciszjordániába kizárólag Izrael területi beékeltsége akadályozta meg. Ha ennyire súlyos következményekkel nem is kell most számolni, ettől függetlenül az eredmények elfogadása nem áll a felek érdekében, hiszen felborítaná a status quót – emlékeztetett a szakértő. A közvélemény-kutatásokra nehéz alapozni. A felmérések szoros versenyt, az iszlamista Hamasz esetleges győzelmét jósolják, az elnökválasztáson a szervezet valószínűsíthető jelöltje, Iszmáíl Hanije is győzedelmeskedne Mahmúd Abbásszal szemben.

Mahmúd Abbász már 85 éves – Eljárt-e már felette az idő?
Fotó: MTI/EPA

Az sem egyértelmű ugyanakkor, hogy a 85 esztendős elnök folytatná-e a munkát.

Kihívói vannak, s korábban úgy nyilatkozott, átadná másnak a stafétát, hiszen eredeti mandátuma négy évre szólt, amit már négyszeresen is meghaladott. Ráadásul a többség meglehetősen elégedetlen vele, eddig nem sok babér termett neki. – A fő probléma, hogy a Hamasz nem azért nyerne, mert annyira nagy a támogatottsága, hanem mert Mahmúd Abbász és Iszmáíl Hanije minden köztük feszülő ellentét mellett abban egyetértenek, hogy nem engedik a következő palesztin politikusgenerációt megméretni – mutatott rá Csepregi Zsolt. Hozzátette, a választások meghiúsulásával mindkét fél évekre elegendő muníciót nyer Izrael és a másik oldal hibáztatására a nemzetközi és hazai porondon.

A Hamasz harcosai. Vajon letennék a fegyvert?
Fotó: Reuters

Akkor mit nyernek a csinnadrattával? – Mind a kampány, mind az adott esetben a sikeresen megtartott választás rövid távon segíthet, ha nem torkollik azonnal erőszakba. Átmenetileg felhívhatja a figyelmet a palesztinkérdésre a jelenlegi koronavírus válság, a most kezdődő új amerikai elnöki ciklus és más világpolitikai kihívások közepette. Hosszú távon azonban nem gondolom, hogy segítené az ügyüket. Hiszen még ha sikeresen megtartanák a választásokat, az vagy konzerválná a status quót, vagy Hamasz uralmat hozna, de semmiképpen sem oldaná meg a mostani patthelyzet alapvető okait – fogalmazott a kutató. Úgy vélte,

az egyedüli megoldást egy olyan palesztin politikai elit jelentené, amely képes keményen tárgyalni Izraellel, de elfogadja a kétállamos megoldást, és képviseli a palesztin fiatalság széles tömegeit, amely normális életet akar az átalakuló közel-keleti viszonyok közt.

Ugyanakkor borúlátóan hozzátette, az első feltétel teljesítésére a Fatah, a másodikra a Hamasz, a harmadikra pedig mindkét szervezet alkalmatlan. Csepregi Zsolt arra is figyelmeztetett, hogy a külső felek, különösen az Európai Unió felelőssége is hatalmas, ha 2006-hoz hasonlóan egy beláthatatlan kimenetelű választásba hajszolják bele a palesztin politikai eliteket.

A gázai plakáton Iszmáíl Hanije élteti Kászem Szolejmani iráni tábornokot, akivel egy amerikai dróncsapás végzett Irakban. Közös az ellenségük.