A svédek félnek és változást akarnak

A svéd állampolgárok szerint a migráció miatt növekszik országukban a bűnözés. A baloldali kormány azonban nem a no-go zónák megszüntetésével és a bűnszervezetek felszámolásával, inkább a klímaválsággal foglalkozna, és még „humánusabbá” tenné a migrációt.

Malmö, 2016. január 28. A 2016. január 28-án közreadott képen svéd rendõr kísér újonnan érkezett menedékkérõket a malmöi Hyllie pályaudvar egyik peronján 2015. december 17-én. A svéd hatóságok 2016. január 27-én bejelentették, hogy mintegy 80 ezer olyan menedékkérõ kitoloncolását tervezik, akiknek a menedékjog iránti kérelmét az elõzõ évben elutasították. (MTI/EPA/TT/Johan Nilsson) Fotó: JOHAN NILSSON

Az unió legtöbb országának állampolgáraival ellentétben a svédek szerint a terrorizmus és a szervezet bűnözés a legfontosabb kérdés, amivel az EU-nak foglalkoznia kell. Ez az Európai Parlament legutóbbi közvélemény-kutatásából derült ki, amelyet tavaly novemberben és decemberben végzett a Kantar Sifo a 27 tagállamban.

Miközben 27-ből 23 országban a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem a legfontosabb, addig a svéd válaszadók 55 százaléka helyezte első helyre a bűnözéssel kapcsolatos problémakört. Nem csoda, hogy a skandináv ország lakosait nyugtalanítják ezek a kérdések, hiszen Európában Svédország a legveszélyesebb ország bűnözés tekintetében Ukrajna után, derül ki a globális statisztikákat készítő, független Numbeo.com összeállításából.

A rendőrök is menekülnek

Svédországban a bandabűnözés napi problémává vált, melynek többsége a rendőrség által nyilvántartott, bevándorlók által lakott, 32, a svéd politikában csak „sebezhető negyednek” nevezett no-go zónában történik. Ezekben hatalmas méretet öltött a drogkereskedelem, rendszeresek a leszámolások, késelések, robbantások, lövöldözések és a nemi erőszak. Csak ez utóbbi 44 százalékkal emelkedett 2010 és 2019 között a Svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (Brå) kimutatása alapján. Mivel a hatóságok Svédországban nem közölnek származásra vonatkozó adatokat, a Lundi Egyetem frissen publikált kutatásából lehet tudni, hogy a szemérem elleni bűnelkövetők hatvan százaléka bevándorló hátterű, akiknek a fele külföldi születésű, azaz friss bevándorló.

A csoportos bűnelkövetők kora egyre alacsonyabb, és módszereik egyre gátlástalanabbak. A dél-nyugat svédországi Halmstadban például nemrégiben egy húszfős, 14–18 éves, maszkos csapat támadt rá egy feltételezett bűncselekmény miatt a negyedbe irányított járőrre, aminek a tagjait először ócsárlással és káromkodással illettek, majd megrohamozták és kövekkel dobálták meg őket. A járőrök éppen csak be tudtak ugrani a rendőrautóba, és elmenekültek, mielőtt komolyabb baj történt volna. Az egyik érintett így írt a jelentésében az esetről: „Nagyszámú csoport próbálta utunkat állni a járőrautó felé […] megfélemlítve éreztem magam, és megpróbáltam elkerülni az autó rongálását, valamint az felénk irányuló erőszakot. Úgy ítéletem meg a helyzetet, hogy menekülnünk kell” – olvasható a Sammnytt.se-n. De ez még nem minden. A rendőrség eleve a környéken volt, egy jelöletlen rendőrautóból, civil ruhában figyelték az eseményeket. A kődobálás után azonnal a tetthelyre érkeztek, majd hasonlóan jártak, mint kollégáik, ugyanis az egyik ház erkélyéről kiabálva figyelmeztették a bandát, hogy rendőrök érkeznek. Őket is megdobálták. Végül hét fiatalt vettek őrizetbe, közülük egy 17 éves letartóztatását rendelték el.

„Skandináv” dzsihadisták

Bár a fenti a bűncselekmény is túlmutat a kamaszos meggondolatlanságon és csínytevésen, azt is érdemes látni, hogy ezekben a negyedekben nem pusztán unatkozó tinik keresik a balhét, hanem sok esetben valódi terroristák gyermekei bontogatják szárnyaikat. Ugyanebben a százezres városban, Halmstadban élő dzsihadista feleség gyermekeinek a családból való kiemeléséről döntött a héten a Göteborgi Törvényszék. 14 és 3 éves gyermekek svéd állampolgárságú édesanyjukkal nemrégiben tértek vissza Svédországba a szíriai al-Hol táborból, ahol dzsihadisták családjait tartotják fogva. A svéd titkosrendőrség (Säpo) adatai szerint az asszony 2013-ban utazott családjával Szíriába, és csatlakozott az Iszlám Államhoz. Az idősebbik gyermek bejrúti születésű apja korábban a halmstadi mecsetben prédikált, majd az ISIS kötelékében harcolt és hunyt el Szíriában. Előző héten írta a Bulletin.nu nevű portál, hogy Stockholm hírhedt no-go zónájában, Kista-Rinkebyben fogtak el egy dzsihadista családot, akiket már régóta figyeltek, de a jogszabályi hiányosságok miatt nem nagyon tudtak eddig velük mit kezdeni.

A baloldal Magyarországra mutogat

A világjárvány idején a kormányzó Szociáldemokrata Párt (Socialdemokraterna) minden hetedik tagját, mintegy tizenötezer párttagot vesztett el, szavazói közül pedig még ennél is többet. A Stefan Lövfen miniszterelnök vezette párt már a 2022-es választásra készül, és indokolt félelemmel tekint az erősödő jobboldalra. Szerdai posztjában a miniszterelnök azt írta, hogy a járványt követően két alternatíva közül kell választania Svédországnak, az egyik, amelyiket ő és a szociáldemokraták ajánlanak, a másik a tisztán szélsőjobb kormányzás, ugyanis polgári pártok nem lennének képesek a Svéd Demokrata Párt (Sverigesdemokraterna) nélkül kormányt alakítani. Akkor pedig Svédország a svéd demokraták példaképei, a lengyelek és a magyarok útjára fog lépni, így például korlátozni fogják a médiát, a szólásszabadságot és az akadémiai függetlenséget, valamint befolyásolni a bíróságok működését. A svéd demokraták legnagyobb „bűne” pedig az, hogy bevándorlásellenesek…

A fenti, uniós kutatás szerint a svédeket leginkább a bűnözés nyugtalanítja saját országukban, aminek drasztikus növekedése egyértelműen a bevándorláshoz köthető. A Löfven-kabinet fent említett alternatívájának egyik jelentős eleme a bevándorlás, mégpedig nem annak korlátozása, hanem szabályozásának a további lazítása. A kormány a járvány közepén is éppen azzal foglalkozik, hogy tovább puhítsa a bevándorlási törvényt. Közben az európai ügyekért felelős miniszter, Hans Dahlgren a svéd parlamentben (Riksdag) elhangzott beszéde alapján a kormány legfontosabb uniós ügyei a környezeti és klímaválság elleni küzdelem, a humánus, jogilag biztonságos és hosszú távon fenntartható migrációs politika. Úgy tűnik, ez nem találkozik az állampolgárok véleményével és igényével.

A szerző a Magyar Nemzet svédországi tudósítója