Egy héttel az Egyesült Arab Emírségek és Kína űrszondái után az amerikai űrügynökség (NASA) hárommilliárd dolláros Perseverance (Kitartás) marsjárója csütörtökön, közép-európai idő szerint este tíz óra előtt néhány perccel sikeresen leszállt a Marson. Tavaly júliusi indulása óta összesen 470 millió kilométert tett meg.
A Perseverance eddigi útja mentes volt a bonyodalmaktól, és a küldetés legnehezebb hét percén is sikeresen túljutott csütörtök este.
A rádiójelek a Földről a Marsra tíz és fél perc alatt jutnak el, vissza szintén. Azaz egy kiadott parancsról a visszajelzés 21 perc alatt érkezik meg.
Csakhogy az űreszköz hét perc alatt szállt le. Ez a hét perc az irányítók segítsége vagy beavatkozása nélkül történt. A 19 200 kilométer/órás sebességgel keringő berendezésnek hét perc alatt lényegében nulla kilométer/órás sebességre kellett lassulnia. Minden tökéletesen sikerült. A hővédő pajzs kiválóan működött, az ejtőernyő a megfelelő pillanatban nyílt ki, és a fékezőrakéták is az előre eltervezett időben kapcsoltak be. A precíz munkának köszönhetően simán talajt ért az eddigi legnehezebb, 1025 kilónyi marsjáró. Ezzel megkezdődött a Perseverance kétéves küldetése.
A NASA TV által közreadott, a Perseverance marsjáró által készített kép, miután landolt a Mars Jezero nevű kráterében 2021. február 18-án. Az egytonnás, nagyjából terepjáró méretű Perseverance nevű robot egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a Marson, ahol folytatja a vörös bolygó felfedezését, múltbéli mikrobiális élet nyomai után kutat, tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjt
Fotó: MTI/EPA/NASA
A saját saját Twitter- és Facebook-fiókkal rendelkező Kitartás a NASA első olyan küldetése, amelynek elsődleges feladata egy másik bolygón az élet jeleinek kutatása.
Arra keresi a választ, hogy volt-e élet valaha a Marson?
A marsjáró a 46 kilométer széles, Jezero-kráterként ismert helyre érkezett, ami 3,9 milliárd évvel ezelőtt egy tó lehetett egy folyódeltával. Az ott található sziklákban és talajban keres a következő két évben a marsjáró mikrofosszíliákat. A megkövesedett bizonyítékok igazolhatják a múltbeli mikrobiális életet, valamint további információkkal szolgálhatnak az ősi Marsról. Az energiáját radioaktív termoelektromos generátorral biztosító űreszköz az első, amelyet az emberiség kifejezetten a valamikori élet nyomai utáni kutatására küldött a vörös bolygóra. A kőzetmintákat a Perseverance nemcsak vizsgálja, hanem bekapszulázva félre is teszi, hogy egy későbbi űreszköz összegyűjthesse, majd egy másik elszállíthassa azokat a Földre – valamikor a 2030-as évek elején. Ezzel elsőként hoznának mintát egy kőzetbolygóról. Ugyancsak fontos elem az a kísérlet, amellyel oxigént vonnának ki a Mars főleg szén-dioxidból álló légköréből.
