Fegyverszünetet szorgalmaz London a konfliktusövezetekben a koronavírus miatt

A brit kormány szerint mintegy 160 millió ember nem juthat hozzá a koronavírus elleni oltóanyaghoz.

Szanaa, 2021. február 19. A Mona jemeni segélyszervezet ételt oszt a rászorulóknak Bani al-Kallam hegyi faluban, a fõvárostól, Szanaától 100 km-re délnyugatra 2021. február 13-án. A körülbelül 28 milliós lakosú országban több mint hat éve zajló fegyveres konfliktus miatt humanitárius krízishelyzet alakult ki: a súlyos nélkülözés miatt a lakosság több mint kétharmada szorul segítségre alapvetõ szükségleteinek kielégítése érdekében. A hegyvidéki faluban élõ 2500 helyi lakos egyetlen tápláléka a fõtt szõlõlevél. A harcok következtében elpusztultak az állataik és a termények is megsemmisültek. MTI/EPA/Jajha Arhab Fotó: Jajha Arhab

Tűzszünetet kell kihirdetni világszerte a fegyveres konfliktusokban azért, hogy a válságövezetekben élő emberek is megkaphassák a koronavírus elleni oltást

– fogalmaz a brit kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának benyújtott határozati javaslatában.

A dokumentum szerint az Egyesült Királyság az ellenségeskedések általános és azonnali felfüggesztését javasolta az olyan konfliktusövezetekben, mint Szíria, Jemen, Mali, Szudán, Szomália és a Közép-afrikai Köztársaság. Statisztikai adatok szerint ezekben a térségekben mintegy 160 millió ember él, akik nem kaphatják meg a koronavírus elleni oltást, hacsak az egymással harcoló felek nem kötnek tűzszünetet.

– A múltban is előfordult már, hogy a szemben álló felek tűzszünetet hirdettek azért, hogy minden érintett személy megkaphassa az oltást. Nincs okunk arra, hogy ezt ne tehetnénk meg újra

– jelentette ki Dominic Raab brit külügyminiszer utalva Afganisztánra, ahol korábban felfüggesztették a harcokat, hogy a gyermekbénulás elleni oltásokat országszerte eljuttassák az egészségügyi intézményekbe.

A brit határozattervezet hangsúlyozza továbbá a szolidaritás, az egyenlőség és a hatékonyság szükségességét, valamint arra kérte a nemzetközi közösség tehetősebb kormányait, hogy támogassák az alacsony jövedelmű, rászoruló országok oltási kampányait – például a COVAX vakcinabeszerzési program finanszírozásával. A dokumentum rámutat arra is, hogy csak a teljes körű immunizálás jelenthet megoldást a világjárványra, és ez alól a válságövezetek sem kivételek.

A járvány megfékezéséhez elengedhetetlen az egyenlő hozzáférés a megfizethető, biztonságosnak és hatékonynak minősített koronavírus elleni vakcinákhoz

– áll a brit határozattervezetben.

Gueterres már tavaly, március 23-án globális tűzszüneti felhívással fordult a nemzetközi közösséghez. A Biztonsági Tanács ennek alapján július 1-jén elfogadott egy határozatot, amelyben az ellenségeskedések általános és azonnali felfüggesztését követelte, illetve haladéktalan és tartós humanitárius tűzszünetre szólította fel a szemben álló feleket legalább kilencven egymást követő napra.

Az ENSZ főtitkára, António Gueterres a szervezet e heti ülésén bírálta az oltóanyagok elosztását, melyet egyenlőtlennek és igazságtalannak nevezett. A politikus szerint az eddig előállított vakcinák mintegy hetvenöt százalékát tíz országban adták be, és globális erőfeszítéseket sürgetett annak érdekében, hogy világszerte minden embert minél előbb beoltsanak. Gueterres továbbá elmondta, hogy százharminc ország nem kapott eddig egyetlen adag vakcinát sem, és álláspontja szerint a fejlett országoknak nagyobb mértékű támogatást kell nyújtaniuk a fejlődő országoknak. Boris Johnson brit miniszterelnök éppen ezen a héten, a G7-csúcstalálkozón jelentette be, hogy az Egyesült Királyság kész felajánlani a tömeges oltási kampánya után megmaradt vakcinák nagy részét a világ szegényebb országainak az Egészségügyi Világszervezet COVAX elnevezésű beszerzési programján keresztül.

Az eddigi hírek szerint nem világos, hogy az ENSZ elfogadja-e a brit javaslatot vagy sem. Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-képviselője szerint a Biztonsági Tanácsnak nem az oltásokhoz való hozzáféréssel kellene foglalkoznia, ugyanis ez meghaladja feladatkörüket, azaz a béke és biztonság megőrzését. A politikus hozzátette, hogy Moszkvát nem érdekli az új állásfoglalás. Barbara Woodward, az Egyesült Királyság képviselője azonban hangsúlyozta, hogy a humanitárius szervezeteknek és az ENSZ-nek is szüksége van a tanács támogatására, hiszen csak így lehet világszerte mindenkihez eljuttatni a koronavírus elleni vakcinákat.

Szanaa, 2021. február 19.
Jemenben 2014 óta tart a polgárháború, az ENSZ adati szerint az éhínség legalább tízmillió embert fenyeget, és további tízmillióan nem jutnak elegendő élelemhez. 2015 óta több mint tizenhétezer civil vesztette életét vagy sérült meg, a légitámadásokban elesett civilek negyede nő és gyermek volt
Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab