Mától csak a hatvan éven felüli németeket oltják be AstraZenecával

A német és a norvég vizsgálatok is feltártak súlyos mellékhatásokat, a walesiek nem.

London, 2021. március 16. Rajan Shah gyógyszerész az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni oltóanyagát szívja fel fecskendõbe a londoni Ealing negyed St. John-templomában kialakított oltóközpontban 2021. március 16-án. Nagy-Britanniában folytatják az AstraZeneca vakcinájának alkalmazását, miközben több európai ország felfüggesztette a szérum használatát, mert beadása után halálesetek fordultak elõ. MTI/AP/Kirsty Wigglesworth Fotó: Kirsty Wigglesworth

A hatvan éven felüliekre korlátozzák az új típusú koronavírus okozta betegség elleni AstraZeneca-féle védőoltások használatát Németországban – jelentette be Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben. Az új szabályt szerdán vezetik be az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) ajánlására. A bizottság azért adott ki új ajánlást, mert a legújabb tudományos ismeretek szerint a vakcina a hatvan éven aluliak körében vérrögképződést idézhet elő az agyban.

Ez a mellékhatás nagyon ritkán fordul elő, de nagyon súlyos

– mondta Angela Merkel. A változtatás bizonytalanságot okoz, de nem volt más választás. Nem lehet eltitkolni, szőnyeg alá söpörni a lehetséges mellékhatásokról szóló adatokat, az oltóanyag iránti lehető legnagyobb bizalmat csak a nyíltság és az átláthatóság révén lehet megteremteni – emelte ki a német kancellár.

Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben március 25-én
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Jens Spahn egészségügyi miniszter hozzátette: a változtatás hozzásegíthet ahhoz, hogy gyorsabban beoltsák a hatvan felettieket, ami az éppen emelkedő harmadik járványhullámot tekintve különösen fontos. Aláhúzta, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit–svéd gyógyszeripari óriáscég együttműködésével kifejlesztett oltóanyag rendkívül hatékony az időseknél. A miniszter elmondta:

Németországban eddig 31 esetben mutattak ki időbeli kapcsolatot AstraZeneca-vakcina használata és agyi vérrögképződés között.

Az érrendszeri károsodás kilenc esetben halálos volt. A 31 érintett között 29 a nő, 20 és 63 év közöttiek. Hasonló esetek külföldön is történtek, és nem Németország az egyetlen, ahol korlátozzák a vakcina használatát – tette hozzá Jens Spahn, példaként említve Kanadát.

AstraZeneca oltóanyagok Kaposváron, a Somogy Megyei Kormányhivatal raktárában március 30-án
Fotó: MTI/Varga György

A norvég egészségügyi hatóságok múlt héten közölték, hogy három héttel meghosszabbították az AstraZeneca védőoltása használatának felfüggesztését, hogy jobban kivizsgálják a trombózisos eseteket. Geir Bukholm, a norvég Nemzeti Közegészségügyi Intézet igazgatója szerint bár az AstraZeneca jó vakcina a veszélyeztetett csoportoknak, fontos tisztázni a tromboembóliás tünetek kialakulásának kockázatát.

Norvégiában eddig hat tromboembóliás esetet jegyeztek fel, közülük négyen meghaltak, többen ötven év alattiak voltak.

Egyelőre azonban nincs arra bizonyíték, hogy a tromboembóliás tüneteket a vakcina váltja ki. Az oslói egyetemi kórház orvosainak egy csoportja arról számolt be: a vakcina által kiváltott immunválasz okozta a trombózist a kórházba szállított három egészségügyi dolgozónál.

Egyetlen agyi vérrögképződéses esetet sem tárt fel ugyanakkor a koronavírus ellen kidolgozott oltóanyagok eddigi legkiterjedtebb walesi vizsgálata.

A 440 ezer beoltott bevonásával elvégzett walesi kutatás Swansea egyetemének keddi ismertetése szerint azt az eredményt hozta, hogy sem az AstraZeneca–Oxford-vakcinával, sem a Pfizer–BioNTech-oltóanyaggal beoltott vizsgálati alanyok körében nem fordult elő egyetlen agyi sinustrombózisos eset sem. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság korábban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban az oltási kampány december 8-i kezdete és március közepe között 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be, és nem érkezett több bejelentés vérrögképződéses esetekről annál, mint ahány ilyen eset a beoltott lakossági csoportokban természetes okokból egyébként is előfordult volna ugyanebben az időszakban.

Rajan Shah gyógyszerész az AstraZeneca oltóanyagát szívja fel fecskendőbe a londoni Ealing negyed St. John-templomában kialakított oltóközpontban március 16-án
Fotó: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Az európai országok többsége újrakezdte az AstraZeneca használatát az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) két héttel ezelőtti bejelentése után, amely szerint az AstraZeneca vakcinája biztonságos és hatásos, előnyei pedig felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. Az EMA azonban nem zárta ki véglegesen az oltóanyag és a vérrögképződéses rendellenességek közötti ritka összefüggést, és további vizsgálatot javasolt.