A Wirecard-botrány miatt izzasztják meg Angela Merkelt

A Wirecard német fizetési szolgáltató cég immár csaknem két éve tartó botrányának a szele ezen a héten elérte a német szövetségi kormány legfelső vezetőit is. Ma Olaf Scholz pénzügyminisztert, holnap Angela Merkel kancellárt hallgatják meg a Bundestag vizsgálóbizottságában.

Berlin, 2021. március 25. Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2021. március 25-én. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan

A szex- és szerencsejáték-weboldalak látogatóinak diszkrét digitális fizetést és kártyahasználatot 1999 óta kínáló, majd később neves nagybankokkal is együttműködő szolgáltató tavaly júniusban fizetésképtelenséget jelentett, miután kiderült, hogy 2019-es könyveléséből hiányzik 1,9 milliárd euró. A Wirecard a frankfurti tőzsde DAX indexének a tagjaként

a német üzleti élet fekete bárányává vált, miután közölte, hogy nem tud beszámolni pénzügyi mérlege mintegy negyedéről.

Az összeget elvileg Fülöp-szigeteki befektetésialap-kezelők forgatták, de valószínűleg sohasem létezett – írja a Deutsche Welle német hírportál. A könyvelését feltehetően évek óta hamisító luficég ráadásul nyakig úszott az adósságban.

Ekkor vádaskodások sora indult el a bankok, a könyvvizsgálók és a felügyeleti szervek között. A 2020 júniusában bekövetkezett pénzügyi bukás előzményeivel és következményeivel egyaránt tisztában lévő

pénzügyi hatóság felelőssége után a politikai felelősöket keresték.

Többen feltették azt a kérdést, hogy a kormány vajon mennyit tudott a Wirecard problémáiról, s ezekről mikor informálták őket. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszter már 2019 februárjában, tehát csaknem másfél évvel a bukás előtt tisztában volt a cég viselt dolgaival: a potenciális piaci manipulációkkal és a pénzmosással.

Ezen a héten minden napra jut egy kormánytag, akit a Bundestag (szövetségi parlament) különleges bizottsága elé citálnak. Kedden Peter Altmaier gazdasági miniszter (CDU) és Dorothee Bär, a digitalizációért felelős tárca vezetője (CSU) ült a „vallatószékbe”, szerdán Christine Lambrecht igazságügyi miniszter és Jörg Kukies pénzügyi államtitkár (mindketten szociáldemokraták) kerültek sorra, ma pedig Olaf Scholz pénzügyminiszter (szintén SPD) lép fel. Végül a kormány vezérkarának a felvonulását holnap Angela Merkel kancellár (CDU) megjelenése koronázza meg a bizottságban. Mire véget ér a procedúra, a bizottság mindösszesen több mint nyolcvan tanú fárasztó, gyakran éjszakába nyúló meghallgatásán lesz túl.

Angela Merkelt azzal gyanúsítja az ellenzék – többek között Florian Toncar szabad demokrata képviselő, aki pénzügyi szakértőként tagja a vizsgálóbizottságnak is –, hogy 2019-es kínai látogatása alkalmával magánál

Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államfőnél lobbizott a Wirecard érdekében,

holott már akkor köztudott volt, hogy a társaság igencsak posványos talajon építkezik. Ulrike Demmer, Angela Merkel egyik szóvivője korábban azt nyilatkozta, hogy a kancellár mit sem tudott a Wirecard ügyleteiről, azért említette a céget vendéglátójának – több más vállalattal együtt – mint a kínai piacra termett szolgáltatót.

Toncar szerint azonban a politikai felelősség jó része a pénzügyminisztériumot terheli. Hozzátette: Németországban a felelősséghárítás kultúrája dívik, s csak azt nézik, kinek van, illetve kinek nincs joghatósága bizonyos ügyekben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap szerint a vizsgálóbizottság CDU/CSU-tagjainak a dühe is Olaf Scholzra ömlött, felhánytorgatva ügyiratok visszatartását, a néhol gyanúsan hanyag felügyeletet, s felszólították, vonja le a politikai konzekvenciákat. Ez nem is annyira burkoltan azt jelenti, hogy lépjen vissza a kancellárjelöltségtől, hiszen Scholz lesz az SPD vezető jelöltje az őszi parlamenti választásokon. Angela Merkel pedig tizenhat év után búcsút int a kancellári posztnak, de az újabb politikai botrány nem hiányzik a CDU/CSU pártszövetségnek, amely folyamatosan veszít népszerűségéből.