Bebetonozná Franciaország a rendkívüli állapotot

Ma mutatják be Párizsban azt a törvényjavaslatot, amely végérvényesen törvénybe betonozná a 2015-ös terrortámadásokat követően meghirdetett rendkívüli állapot idején bevezetett ideiglenes intézkedéseket. – A fenyegetettség továbbra is magas – ismerte el a napokban a belügyminiszter.

Máig be nem gyógyuló sebeket ejtett az egyébként is rendkívül megosztott francia társadalmon az országon végigsöprő terrorhullám 2015-ben, és bár az elmúlt években ahhoz hasonló, összehangolt merényletsorozat nem történt francia földön, az iszlamista terror fél évtizeddel a párizsi Charlie Hebdo- és Bataclan-támadások után is kísérti Franciaországot.

– 2017 óta tizennégy támadást szenvedtünk el, amelyek összesen 25 emberéletet követeltek

– fogalmazott nemrég a Le Journal du Dimanche című hetilapnak adott interjújában Gérald Darmanin francia belügyminiszter (képünkön), aki ma készül a miniszterek tanácsa elé terjeszteni egy, a sajtóhírek szerint 19 cikkelyből álló, a terrorfenyegetés leküzdésére irányuló törvénytervezetet.

A hónapok óta készülő javaslatnak szomorú apropót ad, hogy múlt héten egy tunéziai férfi több késszúrással megölte a Párizs melletti Rambouillet város rendőrségének egyik adminisztratív alkalmazottját.

A 36 éves elkövető 2009-ben illegális bevándorlóként érkezett az országba, de azóta menedékstátust kapott. 2020 óta munkavállalást is lehetővé tevő tartózkodási engedéllyel is rendelkezett, korábban nem volt ismert a hatóságok előtt. Az apja elmondta, hogy a fia szigorú iszlám vallásgyakorló lett a közelmúltban. Ugyanakkor viselkedési problémákat is említett, amelyek az év eleje óta jelentkeztek a fiánál.

Az elszigetelt elkövetők jelentik a fő veszélyt

– A fenyegetettség továbbra is magas

– ismerte el Darmanin, aki szerint a törvénytervezet elfogadása nemcsak a terrortámadások meghiúsítását könnyítené meg, de a terrorelhárítás eszköztárát is szélesebbre szabná.

– Az utóbbi időben leginkább elszigetelt személyekkel van dolgunk, akik egyre fiatalabbak és a hírszerző szolgálatok számára ismeretlenek, gyakran ugyanis semmilyen kapcsolatban nem állnak a már ismert nemzetközi iszlamista csoportokkal

– érvelt a belügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy az új, a terrorcselekmények megelőzéséről és a hírszerzésről szóló törvénytervezet egyebek mellett a 2017-ben elsöprő többséggel elfogadott terrorelhárítási törvényt kívánja állandó érvényűvé tenni. A 2017-es törvény célja az volt, hogy a rendkívüli állapot idején érvényes intézkedéseket – annak lejárta után – az általános jogba ültesse át, a baloldal által sokat vitatott szabályozást ugyanakkor csak egy hároméves időtartamra fogadták el, ezért tavaly decemberben érvényét is vesztette volna, a parlament azonban idén július végéig meghosszabbította azt.

Leértékelődik a magánélethez való jog

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az új javaslat véglegesen törvénybe betonozná a 2015-ös terrortámadások után meghirdetett rendkívüli állapot idején bevezetett ideiglenes intézkedéseket, illetve kiterjesztené a hatósági szervek rendelkezésére álló jogi kereteket. Az intézkedések három fő részre oszthatók. Egyrészt lehetővé válna a hatóságok számára, hogy a jelenleg érvényben lévő egy év helyett a terrorizmus vádjával elítélt fogvatartottak a szabadon bocsátásuk után akár két évig is megfigyelhetők legyenek.

Másrészt a rendőrség számára lehetővé válna, hogy – a magánélethez való jog sérülésének dacára – bírói paranccsal házkutatást tarthassanak a terrorfenyegetést jelentő gyanúsítottak otthonában.

A rendkívüli állapot két évében mintegy 4500 hátkutatást tartottak terrorgyanú miatt a hatóságok, elsősorban az első hat hónapban az illegálisan tartott fegyverek begyűjtésére, de kevesebb mint ötven esetben indult csak eljárás.

A 2017-es terrorelhárítás törvény értemében ráadásul a hatóságok legfeljebb hat hónapra akár be is zárathatták azokat az istentiszteleti helyeket, elsősorban mecseteket, amelyek megítélésük szerint akár csak közvetetten is a terrorizmushoz köthető eszméket támogatták – az új törvény ezt szintén az általános jogba ültetné.

Harmadrészt az új szabályozás jelentősen kiterjesztené a bűnüldöző szervek hatáskörét az úgynevezett „önradikalizált” egyének online térben való nyomon követésére, ezzel véglegessé téve azokat a kísérleti intézkedéseket, amelyek algoritmusok segítségével igyekeztek felderíteni a terrorfenyegetést jelentő személyeket.

Sietős a törvény elfogadása

A törvény mai bemutatását követően a francia parlament a tervek szerint május végén vitatja meg a tervezetet, a France Info című portál szerint ugyanakkor azt akár már júliusig el is fogadhatják, a kormány ugyanis mindenképp szeretné lezárni a folyamatot még azelőtt, hogy a jelenleg érvényben lévő intézkedések lejárnak július végén.

Franciaország a terrortámadások által leginkább érintett ország egész Európában, ráadásul az elkövetők gyakran nem külföldről érkező dzsihadisták, hanem elégedetlen francia állampolgárok. Az elmúlt hónapok során mindenesetre ismét megszaporodtak – az egyéni elkövetők által végrehajtott – terrortámadások Franciaország területén.