Máig be nem gyógyuló sebeket ejtett az egyébként is rendkívül megosztott francia társadalmon az országon végigsöprő terrorhullám 2015-ben, és bár az elmúlt években ahhoz hasonló, összehangolt merényletsorozat nem történt francia földön, az iszlamista terror fél évtizeddel a párizsi Charlie Hebdo- és Bataclan-támadások után is kísérti Franciaországot.
– 2017 óta tizennégy támadást szenvedtünk el, amelyek összesen 25 emberéletet követeltek
– fogalmazott nemrég a Le Journal du Dimanche című hetilapnak adott interjújában Gérald Darmanin francia belügyminiszter (képünkön), aki ma készül a miniszterek tanácsa elé terjeszteni egy, a sajtóhírek szerint 19 cikkelyből álló, a terrorfenyegetés leküzdésére irányuló törvénytervezetet.
A hónapok óta készülő javaslatnak szomorú apropót ad, hogy múlt héten egy tunéziai férfi több késszúrással megölte a Párizs melletti Rambouillet város rendőrségének egyik adminisztratív alkalmazottját.
A 36 éves elkövető 2009-ben illegális bevándorlóként érkezett az országba, de azóta menedékstátust kapott. 2020 óta munkavállalást is lehetővé tevő tartózkodási engedéllyel is rendelkezett, korábban nem volt ismert a hatóságok előtt. Az apja elmondta, hogy a fia szigorú iszlám vallásgyakorló lett a közelmúltban. Ugyanakkor viselkedési problémákat is említett, amelyek az év eleje óta jelentkeztek a fiánál.
Az elszigetelt elkövetők jelentik a fő veszélyt
– A fenyegetettség továbbra is magas
– ismerte el Darmanin, aki szerint a törvénytervezet elfogadása nemcsak a terrortámadások meghiúsítását könnyítené meg, de a terrorelhárítás eszköztárát is szélesebbre szabná.
– Az utóbbi időben leginkább elszigetelt személyekkel van dolgunk, akik egyre fiatalabbak és a hírszerző szolgálatok számára ismeretlenek, gyakran ugyanis semmilyen kapcsolatban nem állnak a már ismert nemzetközi iszlamista csoportokkal
– érvelt a belügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy az új, a terrorcselekmények megelőzéséről és a hírszerzésről szóló törvénytervezet egyebek mellett a 2017-ben elsöprő többséggel elfogadott terrorelhárítási törvényt kívánja állandó érvényűvé tenni. A 2017-es törvény célja az volt, hogy a rendkívüli állapot idején érvényes intézkedéseket – annak lejárta után – az általános jogba ültesse át, a baloldal által sokat vitatott szabályozást ugyanakkor csak egy hároméves időtartamra fogadták el, ezért tavaly decemberben érvényét is vesztette volna, a parlament azonban idén július végéig meghosszabbította azt.
Leértékelődik a magánélethez való jog
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az új javaslat véglegesen törvénybe betonozná a 2015-ös terrortámadások után meghirdetett rendkívüli állapot idején bevezetett ideiglenes intézkedéseket, illetve kiterjesztené a hatósági szervek rendelkezésére álló jogi kereteket. Az intézkedések három fő részre oszthatók. Egyrészt lehetővé válna a hatóságok számára, hogy a jelenleg érvényben lévő egy év helyett a terrorizmus vádjával elítélt fogvatartottak a szabadon bocsátásuk után akár két évig is megfigyelhetők legyenek.
Másrészt a rendőrség számára lehetővé válna, hogy – a magánélethez való jog sérülésének dacára – bírói paranccsal házkutatást tarthassanak a terrorfenyegetést jelentő gyanúsítottak otthonában.
