Bezzegdemokrácia: Malmőben titok, milyen vakcinával oltanak

A jogállamiság egyik fellegvárában az emberek homályban tartásával biztosítják az oltási program sikerét. Ilyenkor miért nem óbégat az Európai Bizottságból senki?! – teszi fel a kérdést a 888.hu cikkírója.

Stockholm, 2021. február 21. Egészségügyi dolgozók tömeges koronavírus elleni oltásra készítik elõ a stockholmi városháza Kék csarnokát 2021. február 21-én. A Kék csarnok a Nobel-díjak nyerteseinek tiszteletére adott díszvacsorák helyszíne. MTI/EPA/Jonas Ekströmer Fotó: Jonas Ekströmer

A koronavírus-járvány múlt év eleji kirobbanása idején a fél világ azt találgatta, sikeres lesz-e a külön utas svéd modell, vagy a világon mindenütt máshol szigorításokkal az életet védeni igyekvő védekezési taktika válik-e be hosszú távon – olvasható a 888.hu oldalán.

A svéd járványügyi védekezés ugyanis hónapokig kimerült abban, hogy ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosságnak, korlátozásokat egyáltalán nem vezettek be.

Mindezzel odáig jutottak, hogy már 2020 májusára elérte a járvány halálos áldozatainak a száma a négyezret, és a védekezés irányítója, Anders Tegnell elismerte: nem számítottak ennyi halottra.

Most újabb furcsa körülményre derült fény a külön utas Svédországban: az oltásra jelentkezők nem tudhatják meg, hogy milyen típusú vakcinát kapnak majd, amikor elmennek az oltópontra

– számolt be róla a TV4.

A csatornának telefonon nyilatkozott Christoffer Berg, a Malmőt is magába foglaló Skåne megyében több helyütt is oltópontot üzemeltető Doktor24 nevű egészségügyi ellátó cég értékesítési és marketing menedzsere.

Berg elárulta, hogy

szóbeli utasításban megtiltották nekik, hogy az oltásra jelentkezőket előzetesen tájékoztassák arról, milyen típusú vakcinát kapnak,

ha elmennek beoltatni magukat. Berg megfogalmazása szerint

csak akkor árulják el az embereknek, hogy mit adnak be nekik, „amikor szembenéznek a fecskendővel”.

A szóban kiadott utasítást a megyei védekezésirányító központ igazgatója, Magnus Thyberg is megerősítette a Dagens Industri nevű gazdasági napilapnak.

Azzal magyarázta a demokratikusnak és transzparensnek kicsit sem tűnő intézkedést, hogy

ők maguk sem tudják pontosan, hogy milyen vakcina jut majd az éppen beérkező oltandóknak.

Az országban ugyanis nem egységes az oltási gyakorlat, a különböző régiók más-más stratégiát alkalmazhatnak, de az biztos, hogy márciusban felfüggesztették az AstraZeneca-vakcinák beadását, mert tíz beoltottnál jelentkezett vérrögképződés, így jelenleg mindössze két különböző típusú – a Pfizer–BioNTech és a Moderna által gyártott – oltóanyagot használnak.

Az emberek ki is akadtak. Még februárban írta meg az oldal, hogy a fenyegetések növekvő száma miatt rendőri védelemben kellett részesíteni a koronavírus-járvány elleni intézkedésekre jelentős befolyással bíró svéd Közegészségügyi Intézet több munkatársát is.

A tízmilliós lakosú Svédországban meglehetősen lassan, az uniós átlagtól is elmaradó ütemben halad az oltási program.

Az eredeti oltási terv szerint június végéig beoltották volna a teljes felnőtt lakosságot, de mivel eddig mindösszesen 1,8 millió ember kapta meg az első vakcinát, ebben már a védekezés irányítói sem biztosak – derül ki a cikkből.

Sőt ott tartanak, hogy

egyáltalán nem garantálható, hogy április végéig képesek lesznek beoltani a hetven év feletti svéd állampolgárokat.

Éppen ezért jutott el odáig mostanra a svéd kormány, hogy tárgyalásokba kezdtek Oroszországgal a Szputnyik V vakcina beszerzéséről, miközben a magyar jogállamiságot előszeretettel kritizáló Stefan Löfven szociáldemokrata kormányfő által vezetett kormány még mindig azt hangsúlyozza, hogy

addig nem fogják használni, amíg az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezi az orosz vakcina használatát az európai tagállamoknak.

Ugye ismerős ez a szöveg? Igen, a magyar ellenzék is ezzel tömte az emberek fejét, miközben Svédország példája jól mutatja, hol tartanánk, ha arra vártunk volna, hogy Brüsszel reagáljon az európai járványhelyzetre.

(Borítókép: Egészségügyi dolgozók tömeges koronavírus elleni oltásra készítik elő a stockholmi városháza Kék csarnokát 2021. február 21-én. A Kék csarnok a Nobel-díjak nyerteseinek tiszteletére adott díszvacsorák helyszíne Fotó: MTI/EPA/Jonas Ekströmer)