Nem egyezett bele kiadatásába a görög hatóságoknak Joánnisz Lagósz európai parlamenti képviselő, akit kedden vettek őrizetbe a rendőrök Belgiumban. A politikus Brüsszelben élt, mióta tavaly októberben a görög bíróság 13 éves szabadságvesztésre ítélte, amiért magas rangú tagja volt a szélsőjobboldali Arany Hajnalnak, melyet bűnszervezetté nyilvánítottak. Letartóztatása előtt az nyitotta meg az utat, hogy az Európai Parlament kedden, 658 szavazattal 25 ellenében, megvonta mentelmi jogát. A brüsszeli bíróságnak 15 napja van dönteni arról, hogy kiadják-e a képviselőt hazájának, ahol börtön vár rá.
„A tolvajok, ateisták és görögellenesek lecsuktak. Hű maradok Görögországhoz és Krisztushoz! Büszke vagyok arra, hogy soha nem hajoltam meg. Éljen Görögország!”
– írta még kedden Twitter-fiókján, azóta azonban nem született új bejegyzés. Korábban meglehetősen harciasan üzengetett, „idiótáknak” nevezte például az újságírókat, miután a sajtó arról írt, valamelyik másik európai országba menekülne.
Fotó: Európai Parlament
Az EUObserver brüsszeli híroldal pedig kiderítette, Jannisz Lagosz jogerős elítélése óta is zavartalanul dolgozott, szavazott, felszólalt.
És képviselői fizetését is felvette, amely nagyjából bruttó kilencezer euró (3,2 millió forint).
Az Európai Parlament válaszában azzal érvelt, hogy fizetésének befagyasztásáról nem nekik, hanem Athénnak kell döntenie – úgy tűnik azonban, hogy ezt elmulasztották. Sőt felidézték, hogy a politikus korábban még arról is panaszkodott, hogy „nem tisztességes”, amiért a koronavírus-járvány miatt elesnek a megjelenésük után járó 323 eurós napidíjtól.
Joánnisz Lagószt az egyébként erősen euroszkeptikus Arany Hajnal tagjaként 2019-ben választották meg európai parlamenti képviselőnek, azonban nem sokkal később már függetlenként folytatta. Pedig a szélsőjobboldali, gyakran egyenesen neonácinak bélyegzett görög párt egyik vezetője is volt. Munkája során többször keveredett botrányba, például amiért az Európai Parlamentben összetépte a török zászlót, a múlt év végén pedig leutazott a görög–török határra, „megvédeni” a menekültektől.
Az alakulat csillaga a 2008-as gazdasági válságot követően kezdett el emelkedni, a 2012-es választásokon már hét százalékot söpörtek be. Ezután a migrációs krízist meglovagolva erős bevándorlásellenes retorikájukkal 2015-ben még tartották eredményeiket, de már nem tudtak tovább erősödni. Rendkívül erőszakos fellépésüknek, botrányaiknak köszönhetően 2019-re kihátráltak mögülük a szavazók, 2,9 százalékkal egyetlen mandátumot sem szereztek a görög törvényhozásban, bár az Európai Parlamentbe még két embert küldhettek.
