„Az antiszemitizmus sajnos itt maradt Ausztriában”

– Hogyan élték meg az elmúlt hetek ausztriai Izrael-ellenes tüntetéseit, amelyeket a közel-keleti konfliktus váltott ki?

– Nem először élünk át ilyesmit. Az antiszemitizmus sajnos itt maradt Bécsben és Ausztriában is. Természetesen minden újabb közel-keleti eszkalációnál kiújul, nemcsak Európában, de világszerte. Mi persze erre nagyon érzékenyen reagáltunk, annál is inkább, mivel zsidó közösségként igen személyes, érzelmi kötődésünk van a térséghez. Sokunknak él kint családja vagy barátai, akikért az ember valóban aggódott. Ugyanakkor éppenséggel tapasztalatból tudjuk, hogy a konfliktussal szüntelenül visszaélnek, egybemosva az izraelieket és a zsidókat. A zsidó közösségeket felelőssé teszik azért, ami a Közel-Keleten történik, és ez újra meg újra olyan antiszemita megnyilvánulásokba torkollik, amilyeneket sajnos Bécsben is láttunk. Így például dicsőítik az olyan iszlamista terrorszervezeteket, mint a Hamász, vagy folyamatosan relativizálják a holokausztot. Természetes, hogy ezt megszenvedi a biztonságérzetünk. Lépéseket tettünk, érzékenyítettük a problémára a közösségünk tagjait, és persze a hatóságokkal szorosan együttműködve alaposan megerősítettük a biztonsági intézkedéseket.

Benjamin Nägele a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: Megszenvedi a biztonságérzetünk a bécsi tüntetéseket. Forrás: Ausztriai Zsidó Hitközségek Szövetsége

– Hány zsidó él ma Ausztriában?

– A hitközségünknek mintegy 7800 tagja van Bécsben, és összesen valamivel több mint nyolcezer egész Ausztriában. A zsidó közösségünk nagyon sokrétű, így például az ortodox zsidó élet is láthatóan jelen van Bécsben. A zsidó negyedben természetesen konfliktuspontot jelent, ha ezek az Izrael-ellenes tüntetések ténylegesen a városközponton át vonulnak és az istentiszteletek közvetlen környezetében tartják meg őket.

– A bécsi hitközség el is tanácsolta a minap a tagjait a Mariahilfer Strasse környékéről, ahol Izrael-ellenes tüntetést szerveztek. Ez az új normalitás? A polgárok maradjanak otthon, a szélsőségeseké a bécsi utca?

– A múlt év végén terrortámadást hajtottak végre közvetlenül a Stadttempel (Ausztria fő zsinagógája – a szerk.) előtt, és 1981-ben is volt egy támadás. Azóta a biztonság természetesen nagyon fontos téma számunkra. Sok éve készítjük már fel a hitközségi tagjainkat, ha tüntetések várhatók. Ezek lehetnek iszlamista vagy palesztin tüntetések, demonstrálhatnak egy Izrael elleni bojkottfelhívásra, lehetnek radikális jobboldali tüntetések, illetve – ami az elmúlt évben valóban gyakori eset volt – tüntethetnek a kormány és a járványellenes intézkedések ellen. Ez utóbbiakon ugyanúgy állandóan kifejezésre juttatnak antiszemita érzéseket, például amikor magukat áldozatként mutatják be, és bagatellizálják a holokausztot. Tehát itt egy egészen különböző elemekből álló palettáról beszélünk, bal- és jobboldali radikálisokról, iszlamistákról. Hozzátenném ugyanakkor, hogy soha nem szólítottunk fel arra, hogy az emberek ne mozduljanak ki otthonról – ezt a médiában sajnos valamelyest felfújták.

– Mintegy 700 ezer muszlim él Ausztriában. Susanne Raab néppárti integrációs miniszter azt mondta, „külföldről hozzák be hozzánk a konfliktusokat”. Egyetért-e azzal, hogy aki konfliktusövezetekből fogad be embereket, az a problémáikat, így az antiszemitizmust is importálja velük?

– Az antiszemitizmust nem kizárólag az elmúlt években, a migrációs válság révén importálták, már előtte is itt volt. A kifejezetten Izrael-ellenes és palesztinpárti tüntetéseken azt látjuk, hogy nemcsak migránsok vesznek rajtuk részt, akik csak most érkeztek az országba. Hanem rendre osztrák útlevéllel rendelkezők, akik már a második, harmadik vagy negyedik nemzedék óta Ausztriában élnek. Rámutatnék arra is, hogy az ilyesfajta tüntetéseken török nacionalistáktól kezdve, mint a Szürke Farkasok mellett a Hamász-szimpatizánsokon át jobboldali radikálisok is részt vesznek, akiknek egyetlen közös vonásuk van: egyesíti őket az Izrael-ellenes gyűlölet, mindenekelőtt pedig az európai zsidókkal szembeni gyűlölet.

– Mit várnának az osztrák hatóságoktól? Hogyan tudna az állam jobban fellépni a polgárai védelmében?

– A védelem a legfontosabb szó. Az alapjogok és a demokratikus értékek védelme is, amellyel rendelkezünk, ahogy a fizikai védelem is. Azt gondolom, egy demokratikus társadalomban mindkettő nagyon fontos. Elvárjuk és meg is kapjuk az itteni hatóságokkal való kiváló együttműködést. A zsidó közösségnél és Bécs városában általában is hihetetlenül magas a biztonsági színvonal. Bécs igenis a világ egyik legszebb és legbiztonságosabb városa, és zsidó közösségként nagyon jól érezzük itt magunkat.