Bebetonozná magát a baloldali bolgár államfő a hatalomba?

A július 11-ére kiírt előre hozott választások is patthelyzetet fognak eredményezni.

2021. 05. 30. 17:23
Szófia, 2016. november 6. Rumen Radev tábornok, az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt támogatásával induló független elnökjelölt elhagyja a szavazófülkét egy szófiai szavazóhelyiségben 2016. november 6-án, a bolgár elnökválasztás napján. Az elnökválasztással egyidejűleg több kérdésben népszavazást is tartanak. (MTI/EPA/Boriszlav Trosev)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a következő, július 11-ére kiírt bulgáriai választások is széttöredezett pártviszonyokat fognak teremteni a parlamentben. A Bulgáriát az elmúlt tizenkét évből tíz évig irányító jobbközép GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) és a tavalyi elitellenes tüntetések hátán megerősödött Van Ilyen Nép nevű mozgalom fej fej melletti küzdelmére lehet számítani: mindketten 22-24 százalékos eredményt érhetnek el. Mindez azt jelenti, hogy a miniszterelnöki tisztséget májusig betöltő

Bojko Boriszovnak és pártjának nagy valószínűséggel ellenzéki szerepre kell készülnie a következő parlamenti ciklusban.

A párt roskadozik, de nem omlott össze, mert helyhatósági szinten gyakorlatilag övék a hatalom. A Bolgár Szocialista Párt a harmadik helyre számíthat 18 százalék körüli eredménnyel. A többi párt eredményében sem várható nagy változás ahhoz képest, amit az áprilisi választásokon értek el.

A 2020. október 15-én készült képen Bojko Boriszov a brüsszeli EU-csúcsra érkezik
Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Akkor a GERB győzött, de partnerek híján – korábbi koalíciós társai kiestek a parlamentből – rövid idő után feladta kormányalakítási próbálkozásait. Szintén kudarcot vallott a Van Ilyen Nép és a szocialisták is. Rumen Radev baloldali államfő a jobbkezének számító Sztefan Janev tábornokot, a védelmi és biztonságpolitikai titkárság vezetőjét nevezte ki ideiglenes miniszterelnöknek, az új választások lebonyolításáért felelős ügyvivő kormány vezetőjének. Helyettese, egyben belügyminiszter pedig Bojko Raskov, a volt kommunista titkosszolgálati vezető lett. Félő, hogy amennyiben a megismételt parlamenti választás – az előrejelzéseknek megfelelően – újra patthelyzetet eredményez, Rumen Radev újra ügyvivői kormányt nevez ki, amivel

Bulgária egy mesterségesen keltett politikai válság spiráljába kerülhet, amelyet sem a gazdaság, sem az ország állapota nem indokol.

Rumen Radev elhagyja a szavazófülkét egy szófiai szavazóhelyiségben 2016. november 6-án, a bolgár elnökválasztás napján Fotó: MTI/EPA/Boriszlav Trosev

Jobboldali elemzők szerint az államfő és szövetségesei – a Soros-szervezetekhez kötődő balliberális erők és az őket finanszírozó oligarchák – mindent megtesznek azért, hogy Boriszovék ne kerüljenek újra a kormányrúdhoz, és előkészítsék a terepet Radev hatalmának a megerősítéséhez, aki politikai tőkét kovácsolhat magának az őszi államfői választások előtt. A szocialisták támogatottjaként államfővé vált Radev már tavaly nyáron is komoly erőfeszítéseket tett Bojko Boriszov megbuktatására, amikor ökölbe szorított kézzel az utcára rendelte híveit, és kormányellenes tüntetéssekkel próbálta lemondásra bírni Boriszovot és kabinetjét.

Úgy látszott, hogy a tüntetések végével Boriszov győztesen került ki a konfliktusból, de a kormányellenes demonstrációk szervezői az áprilisi választásokon bejutottak a parlamentbe, és „mindenki egy ellen” alapon a szocialistákkal, illetve a török etnikai párttal karöltve Boriszov-ellenes szövetséget kovácsoltak.

Szakértők szerint azonban hiába volt a „szivárványkoalíciónak” 165 mandátuma a 240 fős parlamentben, eszük ágában sem volt kormányt alakítani, az előrehozott választás kiírásával az volt a céljuk, hogy Radev kezében összpontosuljon a hatalom.

A Pik.bg hírportál már évek óta azt írja, hogy Radev legfőbb vágya nyilvánosan úgy megszégyeníteni Boriszovot, hogy börtönbe küldeti.

Feltételezett bűncselekmény elkövetésének a vádjával ugyanis bárkit 24 órára őrizetbe lehet venni. Ennek megfelelően szombaton a belügyminiszter be is jelentette, hogy a jövő héten feljelenti a korábbi miniszterelnököt. Bojko Raskov elmondása szerint ugyanis jelentkezett nála egy üzletember, akinek Boriszov állítólag azt mondta, hogy „a felesége és a gyerekei nem fogják tudni, hogy mikor esznek az ő húsából”. Vasárnapra már visszakozott Raskov, mondván: Boriszovnak nincs mitől tartania, mentelmi joga van, mert az ügyészségek az ő oldalán állnak. Nem tesz tehát feljelentést, jelentse fel Boriszovot a média. Bojko Raskov az újságírókkal is konfliktusba került, miután a kellemetlen kérdéseket feltevőkre azt mondta: az ilyeneket azonnal el kellene bocsátani. A napokban pedig elfajzott embereknek nevezte az őt bíráló politikai ellenfeleit.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.