– Azt beszélik, hogy tényleg sokkal több a hamvasztás, akár tízszer annyi, mint korábban. Az elektromos krematóriumok is napi 24 órában működnek. De a statisztikákban sem hisznek az emberek, a nyilvánosságra hozott adatoknál valószínűleg sokkal magasabbak a számok. Senki nem tudja, hogy hányan halnak meg valójában
– nyilatkozta lapunknak az elszabadult indiai járványról, a nemzetközi médiát bejáró megrázó képsorokról Bakos Bettina. A nyugat-bengáli Kalkuttában élő magyar lány szerint mostanra ért oda az ország, hogy mindenki ismer olyat, aki beteg lett, sőt meghalt a koronavírus miatt. Ők sincsenek ezzel másképp, szűkebb ismeretségi körükben hárman is életüket vesztették az utóbbi időben, ráadásul viszonylag fiatalon. Az indológus úgy vélte, ráadásul a tragikus helyzetnek nem is feltétlenül csak az egészségügy túlterheltsége, a kórházi ágyak vagy az oxigén hiánya az oka. – Ebben a tekintetben India sem különbözik sokban a világ többi részétől: minden a kapcsolatoktól és a pénztől függ – mutatott rá.
Fotó: MTI/AP/Aidzsaz Rahi
Ahogyan hasonló a helyzet az oltóanyagoknál is. Indiában eddig a lakosság 9,9 százaléka kapott legalább egy, és alig 2,6 százalék két dózist. A számítások szerint amennyiben az oltás ilyen ütemben folytatódik, akár három és fél évbe is beletelhet, mire az 1,3 milliárd lakosú ország eléri a nyájimmunitást. – Nyugat-Bengálban, de egész Indiában sincs vakcina, szinte leállt az oltási kampány. Elvileg a vakcina ingyenes lenne, de a gyakorlatban feketén fizetni kell érte. Akinek vannak – főként politikai – kapcsolatai, az megkaphatja, a többieknek nem sok esélyük van – magyarázta Bakos Bettina. Elmondása szerint egyébként az oltási kedvvel nincs gond, a többség alig várja, hogy beoltsák – csak nincs mivel.
Vakcina nélkül pedig egyelőre nem látszik a kiút. Annyit sikerült elérni, hogy a vírus terjedése legalább nem gyorsul – vagy legalábbis nincs elég teszt, hogy ezt kimutassa –, de kedden így is majd 349 ezer új megbetegedést regisztráltak. A halálesetek számát viszont nem sikerült letörni, napok óta négyezer fölött veszíti életüket a koronavírus miatt, és ez csak a jéghegy csúcsa lehet. Hogyan szabadulhatott el ennyire a kór?
– Túl korán elbízták magukat az emberek. Elhitték, hogy túl vannak a járványon, hogy az indiaiak erős immunrendszere legyőzte a vírust
– vélekedett a magyar lány. Hozzátette, az sem segített, hogy nemrégiben helyi választásokat tartottak, vagy hogy most a ramadán hónapot lezáró ünnepet, az eid al-fitrt is korlátozás nélkül megtarthatják a muszlimok (Nyugat-Bengál lakosságának harminc százaléka muszlim). Hozzátette, hogy ugyan szinte minden – például az éttermek, edzőtermek, uszodák, üzletek – zárva van, akadnak érthetetlen kivételek: bizonyos idősávban egyes üzletek nyitva tarthatnak, ahol aztán óriási a tumultus. – A szegényebbek ritkábban hordanak maszkot, nehezebb figyelniük a higiéniai szabályokra. Napi szinten a megélhetésért, szó szerint a napi betevő falatért küzdenek. Mára mindenki felélte a megtakarításait, ha egyáltalán voltak – mutatott rá a gazdasági következményekre.
Terjed a mutáns
Szakértők szerint az indiai járvány elszabadulásában szerepe lehet egy új variáns kialakulásának is. Az először októberben megjelenő indiai mutáns az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint már legalább 44 országban, a világ minden részén jelen van. A WHO a B.1.617 jelű mutációt is „a globális aggodalomra okot adó” kategóriába sorolta, ahova eddig csak a dél-afrikai és a brazil változat került. Úgy tűnik, hogy a koronavírus ezen variánsa könnyebben terjed és ellenállóbb a kezelésekkel szemben. Viszont az is valószínűsíthető, hogy a világszerte használt vakcinák ez ellen is hatékonyak.
