Újabb választások elé néz Bulgária

Egyik oldal sem volt képes kormányt alakítani. De a protestpártoknak nem is ez volt a célja.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök újságírókhoz beszél a Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel, Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Andrej Babis cseh miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten az uniós vakcinaelosztásról folytatott tárgyalásuk után Bécsben 2021. március 16-án. A tanácskozáson Krisjanis Karins lett miniszterelnök és Andrej Plenkovic horvát kormányfõ videokonferencia keretében vett részt. A koronavírus elleni oltóanyagok kiszállítása az egyes európai uniós országokba nem egyenlõ mértékben történik, vagyis nem minden ország kapja meg lakosságarányosan a neki járó mennyiséget. MTI/EPA/Christian Bruna Fotó: Christian Bruna

Rendkívüli választások elé néznek a bolgárok, miután az április 4-i parlamenti voksoláson a harmadik helyen végzett szocialisták szombaton eldöntötték, hogy május 5-én nyomban visszaadják Rumen Radev köztársasági elnök kormányalakításra vonatkozó megbízását. Ezt követően az államfőnek nem marad más választása, mint feloszlatni a parlamentet, új választásokat kiírni, két hónapra ügyvivő kormányt kinevezni. Korábban a győztes volt kormányzópárt, a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nem tudott koalíciós partnert szerezni magának, majd a Szlavi Trifonov alapította, újonnan parlamentbe került Van Ilyen Nép (ITN) protestpárt utasította vissza az államfő kormányalakítási felkérését.

Az egy hónapja működő 45. parlamentben egy pártnak sem sikerült többségre szert tennie. Az újonnan bekerült protestpártok, a Van Ilyen Nép, a Demokratikus Bulgária, a Maja Manolova vezette Állj fel, Bulgária! Gengszterek, takarodjatok! együtt sem tudtak kormánytöbbségre szert tenni, viszont nem akartak koalícióra lépni egyik hagyományos párttal sem. A régi pártok, a szocialisták és a Jogok és Szabadságok Mozgalma török etnikai párt viszont együtt szavaztak az új pártokkal. A Boriszov elleni koalícióban részt vevő pártok egymással versengtek a politikai hisztériakeltésben, a GERB elleni gyűlöletkeltésben. A protestpártok azt remélik, hogy meglovagolva a nép hangulatát a következő választásokon még jobb eredményt érhetnek el, de a közvélemény-kutatók ezt nem támasztják alá. Az előrejelzések szerint a jelenlegi pártok a megismételt parlamenti választásokon hasonló eredményekre számíthatnak, ezért nincs kizárva hogy idén harmadik választásra is sor kerülhet.

Bojko Boriszov miniszterelnök, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) vezetője, amint leadja szavazatát a parlamenti választásokon
Fotó: MTI/EPA/Bolgár miniszterelnöki sajtóhivatal

Egyre nyilvánvalóbb, hogy ennek az országgyűlésnek a legfőbb célja nem a kormányzáshoz szükséges parlamenti többség biztosítása volt, hanem a választási szabályok megváltoztatásával elősegíteni Rumen Radev újraválasztását az őszi államelnöki választásokon, illetve bővíteni az államfői hatásköröket. Az alkotmánynak fittyet hányva megszavazták a 300 főt meghaladó választási körzetekben a kötelező gépi szavazást, eltörölve a szavazócédulák alkalmazását. Az igazságszolgáltatás rendszerének átalakításával lehetővé tették az ügyészségi nyomozások megszüntetését a rendszerváltáshoz kötődő oligarchák ellen, köztük a Dubajba menekült Vaszil Bozskov szerencsecézár, Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársaként elhíresült volt bankár, a Belgrádban rejtőzködő Cvetan Vaszilev vagy a Soros-szervezetekhez kötődő sajtómágnás, Ivo Prokopiev, akik a fő finanszírozói voltak a tavaly nyári kormányellenes tüntetéssorozatnak. „Ami jelenleg folyik, nem más, mint lopakodó államcsíny”, jellemezte a helyzetet Georgi Bliznaski alkotmányjogász.

A jobboldali sajtóorgánumok aggódnak, hogy visszatér a rendszerváltás utáni oligarchikus politikai-gazdasági modell, a posztkommunista társadalom. A másik aggodalmuk pedig az, hogy a nyíltan oroszbarát Rumen Radev a szocialisták, Trifonovék és Manolováék támogatásával akár megfordíthatják Bulgária geopolitikai irányultságát is.