Berlin támogatására szorul a szír bevándorlók többsége

A szíriai menekültek közel 66 százaléka szorul állami támogatásra Németországban, ez jelentősen magasabb arány, mint a többi menekültcsoporté. A Hartz IV munkaerőpiaci támogatásért leginkább az alacsony képzettséget igénylő munkát végzők folyamodnak. Más kutatásokból az is kiderül, hogy a szíriai menekültek többsége jól érzi magát Németországban, és nem kívánnak hazatérni.

2021. 07. 16. 6:10
null
Asylum seekers from Syria stand at the fence of the State Office of Health and Social Affairs (LAGeSo) registration centre in Berlin on December 21, 2015. (Photo by Kay Nietfeld / dpa / AFP) / Germany OUT Fotó: KAY NIETFELD
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A munkaképes korú szíriai menekültek legalább kétharmada szorul részleges állami támogatásra a német munkaerőpiaci ügynökség júniusi jelentése szerint. Az afgán menekültek esetében ez az arány 43, a szomáliaiaknál 37 százalék. – Még sok dolgunk van az integráció területén – mondta a jelentésre reagálva Mathias Middelberg, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti csoportjának belpolitikai ügyekért felelős politikusa, aki úgy folytatta: többet kellene tenni azokért, akik már itt vannak, ahelyett, hogy az alacsony képzettségűek vagy a képzettség nélküliek bevándorlását támogatnák.

Menedékkérők állnak egy állami hivatal bejáratánál 2015-ben Fotó: Europress/AFP/Kay Nietfeld

A német hatóságok továbbra sem tekintik Szíriát stabil országnak, így a mai napig fogadnak be onnan menekültügyi kérvényeket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2011 óta körülbelül 1,1 millió bevándorló érkezett Szíriából az Európai Unióba, közülük megközelítőleg 600 ezren tartózkodnak Németországban. ­A szí­riaiak a Hartz IV alapján jogosultak állami támogatásra, amely ebben az évben személyenként havi 446 euróra (160 ezer forintra) nőtt, ami 14 eurós emelkedés az utoljára 2016-ban módosított havi támogatási kerethez képest. A jogosultak házastársa 401 ­eurót vehet fel, míg a 14–17 éves gyermekek után 373 euró, a 6–13 éves gyermekek után 309 euró, az öt év alatti gyermekek után 283 euró jár.

Valamennyi kategóriában nőtt a havi összeg ettől az évtől, így egy öttagú család, amelynek minden említett kategóriából van egy gyermeke, 1812 euróra (650 ezer forintra) jogosult havonta a német államtól.

A támogatás akkor is jár, ha az igénylő dolgozik ugyan, de így is a létminimum alatt él. Ezt erősíti meg a 2020-ra vonatkozó munkaerőpiaci jelentés is, amely szerint a szíriai menekültek nagy százaléka – többek között a megfelelő képesítések hiánya és az alacsonyabb fizetési sávok miatt – vehet részt a Hartz IV rendszerében. René Springer, az ellenzéki bevándorlásellenes AfD párt parlamenti képviselője szerint a külföldiek számát nullára kellene csökkenteni a Hartz IV programban.

– Általánosságban az állapítható meg, hogy németországi tartózkodásuk első évében a menekültek körében mindig is magas volt a munkanélküliségi arány – nyilatkozta német lapoknak Panu Poutvaara migrációs és integrációs szakértő. Az Ifo gazdaságkutató intézet munkatársa hozzátette: a koronavírus-járvány idején számos alacsony képzettséget igénylő munkakörben dolgozó menekült veszítette el a munkáját a korlátozott otthoni munkavégzési lehetőség miatt.

A szíriai konfliktus tízéves távlatában nem tűnik úgy, hogy az országból elmenekülők hamar hazatérhetnek, sőt az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) adatai szerint ennek az évnek az első két hónapjában tízezer szíriai menekült folyamodott nemzetközi védelemért az Európai Unióhoz, amely 2016 óta a legtöbb. A német szövetségi népesedéskutató intézet idén publikált felmérése szerint az országban élő szíriai és eritreai menekültek közel 65 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett az életével Németországban, és csupán kevesen érzik „szociálisan elszigetelve” magukat.

Egy Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Svédországban élő szíriai menekültek körében elvégzett felmérésből az is kiderült, a válaszadók 66 százaléka nem tervez visszatérni Szíriába a közeljövőben. Indokként a leggyakrabban a munkalehetőségek és a biztonság hiányát, valamint a lakhatási problémákat jelölték meg. Az EASO adatai szerint 2020 végén 137 szíriai tért vissza hazájába Dániából, noha a skandináv ország a visszatérés esetén közel 26 ezer eurót (kilencmillió forintot) ajánlott fel fejenként az országban élő 35 ezer szíriai menekültnek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.