A munkaképes korú szíriai menekültek legalább kétharmada szorul részleges állami támogatásra a német munkaerőpiaci ügynökség júniusi jelentése szerint. Az afgán menekültek esetében ez az arány 43, a szomáliaiaknál 37 százalék. – Még sok dolgunk van az integráció területén – mondta a jelentésre reagálva Mathias Middelberg, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti csoportjának belpolitikai ügyekért felelős politikusa, aki úgy folytatta: többet kellene tenni azokért, akik már itt vannak, ahelyett, hogy az alacsony képzettségűek vagy a képzettség nélküliek bevándorlását támogatnák.
A német hatóságok továbbra sem tekintik Szíriát stabil országnak, így a mai napig fogadnak be onnan menekültügyi kérvényeket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2011 óta körülbelül 1,1 millió bevándorló érkezett Szíriából az Európai Unióba, közülük megközelítőleg 600 ezren tartózkodnak Németországban. A szíriaiak a Hartz IV alapján jogosultak állami támogatásra, amely ebben az évben személyenként havi 446 euróra (160 ezer forintra) nőtt, ami 14 eurós emelkedés az utoljára 2016-ban módosított havi támogatási kerethez képest. A jogosultak házastársa 401 eurót vehet fel, míg a 14–17 éves gyermekek után 373 euró, a 6–13 éves gyermekek után 309 euró, az öt év alatti gyermekek után 283 euró jár.
Valamennyi kategóriában nőtt a havi összeg ettől az évtől, így egy öttagú család, amelynek minden említett kategóriából van egy gyermeke, 1812 euróra (650 ezer forintra) jogosult havonta a német államtól.
A támogatás akkor is jár, ha az igénylő dolgozik ugyan, de így is a létminimum alatt él. Ezt erősíti meg a 2020-ra vonatkozó munkaerőpiaci jelentés is, amely szerint a szíriai menekültek nagy százaléka – többek között a megfelelő képesítések hiánya és az alacsonyabb fizetési sávok miatt – vehet részt a Hartz IV rendszerében. René Springer, az ellenzéki bevándorlásellenes AfD párt parlamenti képviselője szerint a külföldiek számát nullára kellene csökkenteni a Hartz IV programban.
– Általánosságban az állapítható meg, hogy németországi tartózkodásuk első évében a menekültek körében mindig is magas volt a munkanélküliségi arány – nyilatkozta német lapoknak Panu Poutvaara migrációs és integrációs szakértő. Az Ifo gazdaságkutató intézet munkatársa hozzátette: a koronavírus-járvány idején számos alacsony képzettséget igénylő munkakörben dolgozó menekült veszítette el a munkáját a korlátozott otthoni munkavégzési lehetőség miatt.
