Egyre több ország tenné kötelezővé a koronavírus elleni oltást

Európa-szerte egyre több kormány dönt úgy, hogy kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást bizonyos foglalkozási csoportok számára. Az intézkedések elsősorban az egészségügyi dolgozókat és a tanárokat érintik, akik körében a korábbi járványhullámok idején a legmagasabb volt a fertőzöttségi arány. A vezető politikusok úgy vélik, kizárólag az oltások tömeges felvételével és az ezáltal elért nyájimmunitással lehet kilábalni a pandémiából.

Berlin, 2021. július 13. Jens Spahn német egészségügyi miniszter (j) és Lothar Wieler, a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetõje (b) fogadja Angela Merkel német kancellárt az intézetben tett látogatásakor Berlinben 2021. július 13-án. MTI/EPA/Getty Images/Sean Gallup Fotó: Sean Gallup

A szerb fiatalok nem akarnak oltakozni

Alekszandar Vucsics szerb elnök csütörtökön jelentette be, a lakosság bizonyos csoportjainál – például az egészségügyben dolgozók esetében – kötelezővé tenné az oltakozást, azonban mivel ez sértené az emberi jogokat és a szerb alkotmány sem teszi lehetővé, így továbbra is mindenkinek csak ajánlani lehet, hogy oltassa be magát. A mintegy hétmilliós Szerbiában ez idáig több mint 5,4 millió oltást adtak be, az országban továbbra is ötven százalék alatt van az oltottsági arány.

– A fiataloknak is csatlakozniuk kell az oltási kampányhoz

– sürgette június végén a fiatalokat az oltás felvételére Zlatibor Loncsar szerb egészségügyi miniszter hozzátéve, Belgrád számít egy újabb járványhullámra, melyen kizárólag a nyájimmunitás elérésével tudnak felülkerekedni. A szerb egészségügyi minisztérium csütörtökön 125 új koronavírus-fertőzöttet és egy elhunytat regisztrált.

Emberek pihennek, miután megkapták a koronavírus elleni oltást a Belgrádi Vásár területén kialakított oltóközpontban február 25-én
Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic

Tüntetések a kötelező oltások ellen

Mintegy 19 ezren vonultak az utcákra Franciaország-szerte szerdán, a francia forradalom kitörésének évfordulóján, a Bastille napján, hogy tüntessenek a francia kormány új járványügyi intézkedései ellen. Emmanuel Macron államfő hétfőn jelentette be, hogy kötelezővé teszik a védőoltást az egészségügyi dolgozóknak, továbbá oltási igazolvány vagy negatív vírusteszt felmutatását követelik meg azoktól, akik étterembe vagy szórakozni akarnak menni, illetve vonatra vagy repülőre akarnak szállni.

Párizsban és Lyonban a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, utóbbiak könnygázt vetettek be, többeket letartóztattak.

– Le a diktatúrával!

– skandálták azok, akik nem értenek egyet sem az oltás kötelezővé tételével, sem azzal, hogy bizonyos helyek csak védettségi igazolvánnyal látogathatók. Gabriel Attal kormányszóvivő azonban elmondta, „nincs oltakozási kötelezettség, az intézkedések csupán ösztönzők”. A politikus továbbá vitatta, mennyire lehet diktatórikusnak nevezni az intézkedéseket egy olyan országban, ahol már 11 védőoltás beadása kötelező. A több mint 67 milliós nyugat-európai országban 61,1 millió vakcinát adtak be, a lakosság közel felét már beoltották.

Athénban szintén tüntetésekhez vezetett a görög kormány hétfői bejelentése, miszerint kötelezővé teszik az oltást az egészségügyi ágazatban, illetve az idősotthonokban dolgozók számára, máskülönben felmentik őket a munkavégzés alól. A jövőben kiterjesztik az oltási kötelezettséget a sorkatonákra is. Szerdán több mint ötezer oltásellenes tüntető gyűlt össze a fővárosban a parlament épülete előtt, hogy felszólaljanak a kormány oltási kampánya ellen, néhányuk görög zászlót és fakeresztet tartott a kezében.

– Fogd a vakcináidat és menj el!

– kiabálta a tömeg, lemondásra szólítva fel Kiriákosz Micotákisz miniszterelnököt. A közel 11 milliós országban a lakosság mintegy 45 százalékát oltották be ez idáig.

Lettország is szigorít

A rigai kormány szintén az oltási kötelezettség előírása mellett döntött, az intézkedés az egészségügyben és az oktatásban dolgozókat érinti, akiknek októbertől már oltási igazolvánnyal kell rendelkezniük.

Amennyiben az intézmények dolgozói nem rendelkeznek ilyen dokumentummal, a munkáltatók október elsejétől elbocsáthatják őket.

Az erre vonatkozó törvénymódosítást szerdán hagyta jóvá a lett kormány, de erről még a balti állam parlamentjének is szavaznia kell. A csaknem kétmillió lakosú Lettországban az oltási kampány lassan halad előre. A lakosság mintegy harmada kapta meg a koronavírus elleni védőoltásnak legalább az első adagját. A balti államban az új fertőzések 54 százalékát már a koronavírus jóval fertőzőbb, delta variánsa teszi ki.

Merkel tart a népharagtól

Angela Merkel német kancellár azonban úgy véli, az oltások kötelezővé tétele veszélyeztetné a lakosság bizalmát a szövetségi kormány iránt, erre hivatkozva kedden közölte, nem tervez bevezetni ilyen jellegű intézkedést. A kancellár elmondta, még messze vannak a nyájimmunitástól és ahhoz, hogy a vírus terjedését megállítsák, 85 százalékos oltottsági arány szükséges a 12 és 59 év közöttiek körében, valamint kilencvenszázalékos oltottsági arányra van szükség a 60 év felettiek körében.

– Azokhoz szólok, akik még mindig bizonytalanok az oltás felvételében: az oltás nemcsak önt védi meg, hanem a közeli embereket is, a szeretteiket is

– magyarázta Merkel a Robert Koch közegészségügyi intézetben (RKI), hozzátéve: minél magasabb az átoltottság, annál előbb térhet vissza az élet a normális kerékvágásba. A több mint 83 millió lakosú Németországban a lakosság felét oltották be ez idáig.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter (jobbra) és Lothar Wieler, a Robert Koch országos közegészségügyi intézet vezetője (balra) fogadja Angela Merkel német kancellárt az intézetben tett látogatásakor Berlinben 2021. július 13-án
Fotó: MTI/EPA/Getty Images/Sean Gallup