Európával fizettetné meg a migránsok hazatérését a török ellenzék

A migráció került az ellenzéki pártok kampányának fókuszába, afgán migránsok tömegeire számítanak.

Van, 2021. július 5. Élelemért mennek az afgánok a kelet-törökországi Van városában 2021. június 8-án, miután átszöktek a török-iráni határon. Az illegális bevándorlókat török területen elõször Vanba küldik az embercsempészek, akik fejenként 600-1000 dollárt kérnek a migránsoktól a határhelyzettõl függõen. A török belügyminisztérium június 16-án közzétett adatai szerint 2021-ben addig 53 176 illegális bevándorlót fogtak el. Az ENSZ statisztikái szerint 2019-ben 5 678 800 menekült vagy illegális bevándorló tartózkodott Törökországban. MTI/EPA/Sedat Suna Fotó: Sedat Suna

A külföldi csapatok kivonásával, a tálibok terjeszkedésével és az afgán kormány esetleges összeomlásával meginduló hatalmas migrációs hullám nemcsak az Európai Uniót, hanem előreláthatólag a világ legtöbb menekültjének otthont adó Törökországot is veszélyezteti, ahova az elmúlt hetekben is migránsok tömegei érkeztek, elsősorban Afganisztánból. A török migránskrízist a társadalmi különbségek is nehezítik, ugyanis a törökök sem feltétlenül látják már szívesen az újabb tömegeket, és a migránsok között sem békés a helyzet, például a szírek és az afgánok kapcsolata sem mondható mindig békésnek.

Afgán menekültek élelemért mennek a kelet-törökországi Van városában június 8-án, miután átszöktek a török–iráni határon.
MTI/EPA/Sedat Suna

Az események a 2023-ra tervezett elnökválasztásra is kihathatnak, hiszen kampánykérdéssé vált a migránshelyzet, és egyre több ellenzéki politikus szólal fel az ügyben. Kemal Kılıçdaroğlu, a baloldali Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke nemrégiben ígéretet tett arra, hogy ha a 2023-ra kiírt elnökválasztást megnyeri, akkor két éven belül hazaküldi az országban tartózkodó szíreket. Az „akció” költségeit Európával fizettetnék meg, a politikus továbbá arról is beszélt, Ankara keményebb politikát vezetne be Brüsszellel szemben is. Szintén a migrációs helyzetről beszélt korábban Lütfü Türkkan, a Jó Párt (IYI) alelnöke is, amely együttműködik a CHP-vel.

– Ha a szírek eddig nem voltak elegek, akkor most jönnek az afgánok is

– írta közösségi oldalára a politikus, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az afgánok között szélsőségesek is lehetnek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök azonban elmondta, amíg ő Törökország elnöke, addig a szír menekülteket nem fogják visszatoloncolni egy polgárháború sújtotta országba. „Nem dobjuk a gyilkosok karjai közé Isten szolgáit, akiknek menedéket adtunk. A szíriai menekültek hazatérése önkéntes és biztonságos lesz” – szögezte le az államfő.

Recep Tayyip Erdogan török elnök népszerűsége csökkenő tendenciát mutat.
MTI/AP/ Török elnökség sajtóosztálya

A közvélemény-kutatások viszont nem neki kedveznek, Mansur Yavaş ankarai vagy Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármester nagy eséllyel indulhatna ellene, akárcsak Meral Akşener, az IYI politikusa.

Az afganisztáni helyzet súlyosbodásával az afgánok igyekeznek elhagyni az országot, sokan Iránon keresztül közelítik meg Törökország határait. A július eleji statisztikai adatok szerint mintegy kétszázezren menekültek török területekre, és azóta ez a szám folyamatosan növekedett. A török hatóságok hétfőn arról adtak hírt, hogy múlt héten közel ezerötszáz illegális migránst vettek őrizetbe, főleg afgánokat. A menekültek többsége egyedülálló afgán férfi.

– Azért jöttem Törökországba, hogy megmentsem az életem

– panaszolta az afgán Niszár Ahmad, aki hazájában állítása szerint az amerikai katonai csapatokkal dolgozott együtt.

A férfi elismerte, illegálisan érkezett az országba, mert nem tudott engedélyt szerezni. Hozzátette: „a menekültek pincérként dolgozhatnak az éttermekben vagy építkezéseken segédkezhetnek”. Törökország már közel négymillió szír menekültnek ad otthont, akiken kívül további mintegy egymillió, más nemzetiségű migráns is az országban tartózkodik. Noha a hazatelepített szírek száma már a négyszázezer főt is meghaladja, többségük nem tervez visszatérni Szíriába, ugyanis egy tavalyi felmérés szerint a török kormánnyal és az államtól kapott támogatásokkal többnyire elégedettek.