Jogilag értelmezhetetlen kérdésről szavaznak Mexikóban

Vasárnap népszavazáson dönthetik el a mexikóiak, hogy ­induljon-e eljárás az ország volt elnökei ellen korrupciós ügyekben. A felmérések szerint elsöprő többség támogatja a kormány javaslatát, de a megkérdezettek nagy része szerint a hivatalban lévő államfőket is ki kellene vizsgálni. Szakértők azonban úgy látják, a népszavazás jogilag értelmezhetetlen.

Mexican President Andres Manuel Lopez Obrador during daily briefing speaks about advance of the Mexican legislative elections at national palace on June 7, 2021 in Mexico City, Mexico. (Photo by Eyepix/NurPhoto) (Photo by Eyepix / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: EYEPIX

Eljárást indíthatnak korrupció miatt Mexikó korábbi elnökeivel szemben, ha a vasárnapra kiírt népszavazás érvényes és eredményes lesz. A referendumot a jelenlegi mexikói elnök, Andrés Manuel López Obrador kezdeményezte tavaly. – Minden mexikóinak, nem pedig egyedül nekem kellene dönteni arról, hogy vádeljárást indítsunk országunk korábbi vezetőivel szemben – mondta López Obrador, akinek a 2018-as győzelmében elemzők szerint jelentős szerepet játszott a korrupcióval szembeni széles körű elégedetlenség.

Andrés Manuel López Obrador mexikói államfő Fotó: AFP

A népszavazást rengeteg bírálat illette, elsősorban a referendumban szereplő egyetlen kérdés homályos és bonyolult megfogalmazása miatt: „Egyetért-e azzal, hogy az alkotmányos és jogi keretekkel összhangban olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyek a politikai szereplők által a múltban hozott politikai döntéseket hivatottak tisztázni, az igazságosság és az áldozatok jogai­nak a garantálása céljával?” Jogászok szerint a megfogalmazás jogilag értelmezhetetlen, egy esetleges vádemelés vagy bírósági tárgyalás esetén nem lehetne egyértelműen hivatkozni a népszavazásra, ha az igenek kerülnek elsöprő többségbe.

A kormányzó Nemzeti Újjászületési Mozgalom (Morena) szerint a népszavazás maga a demokrácia, míg az ellenzék a világ legnagyobb hülyeségének nevezte.

Más kritikusok szerint a népszavazás nem más, mint politikai propaganda, hiszen Mexikóban az elnökök hivatali idejüket követően nem élveznek politikai immunitást, tehát bármilyen eljárás indulhat ellenük. A mexikói legfelsőbb bíróság is kritizálta a népszavazást, az egyik bíró szerint megfosztja a hatóságokat attól a kötelezettségüktől, hogy kivizsgálják a bűncselekményeket, amely szerepet így a nyilvánosságra hárítanak. A legfelsőbb bíróság végül 6:5 arányban mégis jóváhagyta a referendumot.

A népszavazás érvényességéhez negyvenszázalékos részvétel – 37,4 millió választópolgár szavazata – szükséges. A júniusi parlamenti választásokon mindössze 53 százalékos volt a részvételi arány, a koronavírus harmadik hulláma sokakat távol tarthat a szavazástól. Maga López Obrador azt mondta, nemmel szavaz vagy el se megy szavazni, hogy ne tűnjön úgy, politikai bosszút akar állni elődein.

A kritikusok azonban úgy vélik, ha a népszavazás eredményezne is valamilyen jogi folyamatot, az csak a múlt emblematikus eseteivel foglalkozna, de nem vetne véget a jelenlegi korrupciónak.

Az El Universal lap által publikált közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek közel kilencven százaléka szeretné, ha kivizsgálnak a korábbi elnökök ügyeit, 72 százalék szerint a jelenlegi államfőnek sem szabad ez alól mentesülnie. A Pew közvélemény-kutató intézet 2018-as felmérése szerint a mexikóiak 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem elégedett a demokrácia állapotával.