Az Európai Parlament főként szocialistákból, baloldali politikusokból és zöldekből álló csoportja által kiadott dokumentum szerint négy hónapon át vizsgálták a Frontex munkáját, és bár nem találtak egyértelmű bizonyítékokat, mégis azt állítják, az unós határ- és partvédelmi ügynökségnek tudomása volt az Európai Unió tagállamaiban zajló, illegális bevándorlókkal szembeni jogsértésekről, mégsem léptek fel ellenük. A jelentés készítői a nemzetközi sajtóban megjelent képekre, videó- és hangfelvételekre hivatkoznak, melyeken az látszik, hogy az illegális migránsokat már azt megelőzően visszafordították az uniós határokról, hogy menedékjogért folyamodtak volna valamely nemzeti hatóságnál. „Több megbízható forrás, például nemzeti és nemzetközi emberi jogi szervezetek folyamatosan jelentést tettek az alapvető jogok megsértéséről a határon számos olyan uniós tagállamban, melyek nemzeti hatóságaival a Frontex együttműködik” – idézte a Politico hírportál az Európai Parlament jelentésének szövegét. Felmerül azonban a kérdés, hogy az Európai Unió határvédeleméért felelős ügynökségnek a feladatai közé tartozik-e, hogy a határsértők emberi jogaival foglalkozzon?
– A Frontexet nem azért hozták létre, hogy kinyissa a kapukat és bárkit, aki be akar jönni, beengedjen, hanem azért, hogy megvédje az Európai Unió határait
– szögezte le a Magyar Nemzet megkeresésére Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.
A szakértő ismertette, a Frontex az elmúlt másfél évben hatalmas változáson esett keresztül: egyrészt az ügynökség jogköreit megerősítették, ezáltal az Európai Unió legerősebb szervévé vált, ezzel párhuzamosan pedig – látva az uniós határok mentén egyre súlyosbodó migrációs helyzetet – a korábbi „puha” álláspontot felváltotta egy szigorúbb politika. Az ügynökség igazgatósága például elindított egy olyan programot, melynek célja, hogy a következő években kialakuljon egy tízezer fős határőrségi egység, melynek munkáját legalább negyven független, alapjogi megfigyelő felügyeli majd. Marsai Viktor szerint a Frontex ellen indított támadás mögött politikai indítékok húzódnak, tekintve, hogy a litván-belarusz határon zajló migrációs válság kezelésében mindenki támogatja a vilniusi kormány szigorú intézkedéseit. A Migrációkutató Intézet munkatársa továbbá megemlítette, mikor Törökország a határai megnyitását bejelentette, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatásáról biztosította Görögországot, személyesen is elutazott a dél-európai államba.
– Senki sem szólt azért, hogy Litvánia elkezdte lezárni a határait és a szögesdrótkerítés építését is megkezdte
