Sakkbábuként használt bevándorlók

Sorra érkeznek a segítségre vonatkozó uniós felajánlások Litvánia részére, amely komoly migrációs válsággal küszködik. A miniszterelnök kerítés felépítését és a hadsereg bevetését is kilátásba helyezte. Ez a fajta támogató, segítő magatartás hiányzott az uniós intézmények részéről, amikor Magyarország szembesült hasonló problémákkal.

Padvarionis, 2021. július 6. A litván kormány sajtóhivatala által közreadott képen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (k) és Ingrida Simonyte litván miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a litván-fehérorosz határ közelében fekvõ Padvarionysban 2021. július 6-án. MTI/EPA/Litván kormány sajtóhivatala/Laima Penek Fotó: Laima Penek

– Harminc határőr már megérkezett Litvániába, és még több segítségre számítunk – nyilatkozta tegnap Asta Skaisgirytė, a litván államfő külpolitikai főtanácsadója, utalva arra, hogy az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex növeli a Litvánia és Belarusz közös határszakaszán szolgálatot teljesítő határőrei számát az illegális határátlépések hirtelen elszaporodása miatt. Az elmúlt napokban ugyanis több száz illegális migránst tartóztattak fel a litván hatóságok, ami arra késztette a vilniusi vezetést, hogy rendkívüli helyzetet hirdessen. Idén már több mint 1400 bevándorló érkezett törvénytelen úton Belaruszból, tavaly összesen 81 volt ez a szám. Többségük személyi okmányok nélkül lépte át a határt, de azt a hatóságok meg tudták állapítani, hogy főleg iraki, szír és afgán állampolgárokról van szó. Találtak viszont olyan dokumentumokat náluk – repülőjegyek, a belarusz külügyminisztériumnak küldött vízumkérelmek –, amelyek Vilnius szerint azt bizonyítják, hogy Minszk turistavízumokkal Bagdadból és Isztambulból repteti be őket az országba, majd Litvánián keresztül próbálnak az EU területére lépni.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a litván–fehérorosz határ közelében július 6-án
Fotó: MTI/EPA/Litván kormány sajtóhivatala/Laima Penek

A határőrség felkészületlenségét érzékelteti, hogy a litván határőrök nem tudnak szót érteni az angolul nem beszélő bevándorlókkal, tolmácsok pedig nem állnak a rendelkezésükre. – Elsősorban cigarettacsempészettel szoktunk foglalkozni. Mindez újdonság számunkra – mondta az egyik határőr a Reuters hírügynökségnek.

Asta Skaisgirytė tegnap megköszönte az uniós kollégáktól kapott segítséget. Észtország tízfős rendőri egységgel támogatja Litvániát a válság rendezésében. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ellátogatott kedden az érintett határszakaszra, ahol elmondta: elítélendő minden kísérlet az illegális migráció kihasználására, hogy azáltal nyomást gyakoroljanak az Európai Unió tagállamaira. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten támogatást ígért Vilniusnak határai ellenőrzéséhez, ahogyan tette korábban Görögország esetében. Az EU tavaly márciusban hétszázmillió eurónyi támogatást nyújtott, a Frontex pedig hét hajót, két helikoptert, egy repülőgépet, illetve száz újabb határőrt bocsátott Athén rendelkezésére, miután a görög határt Törökország felől érkező migránsok ezrei rohamozták meg.

Ursula von der Leyen és Charles Michel tavaly a helyszínen tájékozódott a görög határnál kibontakozott migránsválságról
Fotó: MTI/AP/Dimitrisz Papamicosz

– A migránsok geopolitikai sakkbábuként való felhasználása a múltban kudarcot vallott, és most is kudarcot fog vallani. Kiállunk Litvánia mellett – írta minapi Twitter-üzenetében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, utalva arra, hogy a tavalyi migrációs hullámért Athén Törökországot tartotta felelősnek, a mostaniért viszont az EU egyértelműen Aljakszandr Lukasenkát. A belarusz elnök nem is rejtette véka alá, hogy a kormányzata elleni uniós szankciókért cserébe beengedi Európába az Afganisztánból, Szíriából és Irakból érkező menedékkérőket.

– Senkit sem fogunk megállítani. Az emberek megindultak a háborús övezetekből a meleg és kényelmes Európába, Németországnak pedig munkásokra van szüksége

– jelentette ki némi iróniával.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is támogatásáról biztosította Litvániát, egyben arra emlékeztetett: amikor Magyarország 2015-ben szembesült ilyen migrációs kihívással, nem segítséget kapott, hanem rendkívüli európai támadások érték, amiért kerítést kezdett építeni Szerbiával közös határán. Litvánia is fizikai akadályt készül létesíteni Belarusszal közös határán, erről Ingrida Šimonytė litván kormányfő tett bejelentést szerdán, egyelőre konkrétumok nélkül.

– 2015–16-ban, amikor Magyarország önerőből igyekezett megküzdeni a tömeges irreguláris migrációval, ez a fajta támogató, segítő magatartás hiányzott az uniós intézmények részéről. Az idő elteltével sokat puhult ez az elutasító álláspont.

Hol kimondottan, hol kimondatlanul, de egyre többen támogatják a bevándorlásellenes lépéseket

– mondta lapunk megkeresésére Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese. Hozzátette: az EU igyekszik nyomást gyakorolni Aljakszandr Lukasenkára, ezért nem meglepő, hogy azonnali felajánlást tett Litvániának. Janik Szabolcs szerint indokolt a segítség, hiszen a kis balti állam határvédelmi kapacitásait már egy pár ezres migrációs tömeg is képes megfeszíteni, Belarusz pedig még belátható ideig ezzel az eszközzel fogja tovább zsarolni az EU-t.