Sakkbábuként használt bevándorlók

Sorra érkeznek a segítségre vonatkozó uniós felajánlások Litvánia részére, amely komoly migrációs válsággal küszködik. A miniszterelnök kerítés felépítését és a hadsereg bevetését is kilátásba helyezte. Ez a fajta támogató, segítő magatartás hiányzott az uniós intézmények részéről, amikor Magyarország szembesült hasonló problémákkal.

Padvarionis, 2021. július 6. A litván kormány sajtóhivatala által közreadott képen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (k) és Ingrida Simonyte litván miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a litván-fehérorosz határ közelében fekvõ Padvarionysban 2021. július 6-án. MTI/EPA/Litván kormány sajtóhivatala/Laima Penek Fotó: Laima Penek

Ursula von der Leyen és Charles Michel tavaly a helyszínen tájékozódott a görög határnál kibontakozott migránsválságról
Fotó: MTI/AP/Dimitrisz Papamicosz

– A migránsok geopolitikai sakkbábuként való felhasználása a múltban kudarcot vallott, és most is kudarcot fog vallani. Kiállunk Litvánia mellett – írta minapi Twitter-üzenetében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, utalva arra, hogy a tavalyi migrációs hullámért Athén Törökországot tartotta felelősnek, a mostaniért viszont az EU egyértelműen Aljakszandr Lukasenkát. A belarusz elnök nem is rejtette véka alá, hogy a kormányzata elleni uniós szankciókért cserébe beengedi Európába az Afganisztánból, Szíriából és Irakból érkező menedékkérőket.

– Senkit sem fogunk megállítani. Az emberek megindultak a háborús övezetekből a meleg és kényelmes Európába, Németországnak pedig munkásokra van szüksége

– jelentette ki némi iróniával.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is támogatásáról biztosította Litvániát, egyben arra emlékeztetett: amikor Magyarország 2015-ben szembesült ilyen migrációs kihívással, nem segítséget kapott, hanem rendkívüli európai támadások érték, amiért kerítést kezdett építeni Szerbiával közös határán. Litvánia is fizikai akadályt készül létesíteni Belarusszal közös határán, erről Ingrida Šimonytė litván kormányfő tett bejelentést szerdán, egyelőre konkrétumok nélkül.

– 2015–16-ban, amikor Magyarország önerőből igyekezett megküzdeni a tömeges irreguláris migrációval, ez a fajta támogató, segítő magatartás hiányzott az uniós intézmények részéről. Az idő elteltével sokat puhult ez az elutasító álláspont.

Hol kimondottan, hol kimondatlanul, de egyre többen támogatják a bevándorlásellenes lépéseket

– mondta lapunk megkeresésére Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese. Hozzátette: az EU igyekszik nyomást gyakorolni Aljakszandr Lukasenkára, ezért nem meglepő, hogy azonnali felajánlást tett Litvániának. Janik Szabolcs szerint indokolt a segítség, hiszen a kis balti állam határvédelmi kapacitásait már egy pár ezres migrációs tömeg is képes megfeszíteni, Belarusz pedig még belátható ideig ezzel az eszközzel fogja tovább zsarolni az EU-t.