Újabb atomsilópark építésébe fogott Kína

Kutatók megkérdőjelezik Peking korábban hangoztatott elvét a minimális elrettentésről.

A nukleáris létesítmények stratégiailag fontosak Pekingnek Fotó: Reuters

Második rakétasilóparkjának létesítésébe kezdett Peking a nyugati Hszincsiang tartomány sivatagjaiban, a művelet a kínai nukleáris arzenál eddig példátlan mértékű bővítésére is utalhat.

A közelmúltban készült kémműholdas felvételek szerint 110, atomrakéták befogadására is alkalmas kilövőállás megépítéséről lehet szó

– az erről szóló jelentést az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) tette közzé hétfőn.

A nukleáris létesítmények stratégiailag fontosak Pekingnek
Fotó: Reuters

Az első, 120 állást tartalmazó silópark létesítése már folyamatban van a szomszédos Kanszu tartományban, erről a James Martin Center for Nonproliferation Studies amerikai szervezet publikált beszámolót. Eddig sem a kínai védelmi, sem a külügyminisztérium nem kommentálta a CNN amerikai hírtelevízió ebben a témában feltett kérdését. Korábban a kínai média közölte, hogy a kanszui építkezés nem rakétasilókra, hanem szélerőművekre vonatkozik, bár hivatalosan Peking ezt sem erősítette meg. Az új silópark egyébként körülbelül nyolcszáz négyzetkilométeren terül el a Kelet-Hszincsiangban lévő Hami városa közelében, s körülbelül 380 kilométerrel fekszik északnyugatra a kanszui silóteleptől.

Kína évtizedeken keresztül mindössze húsz silót tartott fent folyékony üzemanyaggal működő interkontinentális ballisztikus rakétái (ICBM), az úgynevezett DF–5-ök számára. A FAS jelentése most valószínűsíti, hogy a készülő, tízszer ennyi silóban az ICBM-ek legújabb generációját, a DF–41-et fogják elhelyezni. Az új mennyiség meg fogja haladni a hasonlóan silóból indítható orosz ICBM-ek számát, s több, mint a felét teszi majd ki az Egyesült Államok teljes ICBM-állományának.

Tudósok arra következtetnek, hogy Peking már nem kívánja az elrettentés minimális szintjén tartani nukleáris arzenálját, annak ellenére, hogy az 1960-as évek óta így cselekszik.

A Stockholmi Békekutató Intézet becslése szerint Kína jelenleg mintegy 350 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ami töredéke az amerikai 5500-nak és az orosz 6255-nek. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon úgy véli, Kína még ebben az évtizedben megkétszerezi nukleáris robbanófejeinek számát. Kína a rakétasilók mellett gyors ütemben bővíti a guruló állomásokra, a bombázó repülőkre és a tengeralattjárókra vonatkozó nukleáris képességeit is, s mindez aggodalommal tölti el a washingtoni külügyminisztériumot. Vezető kínai tisztviselők ugyanakkor nem győzik hangsúlyozni, hogy Kína nem fog senkire sem atomcsapást mérni elsőként, s a minimum elrettentés elvének alkalmazása az ellencsapásra vonatkozik, ami pedig a nemzetbiztonság fenntartásához szükséges. Mintha azonban változóban lenne a kínai retorika.

„Az Egyesült Államok azt akarja, hogy Kína ragaszkodjon a minimális elrettentés alapvonalához. Az alapszint azonban megváltozhat, ha Kína biztonsági helyzete is megváltozik”

– hangoztatta a Global Times című kínai állami lap július 2-i kiadása, miután felfedezték a kanszui silóparkot. „A minimális elrettentés szintjét nem az USA határozza meg, hanem a Kínára nehezedő amerikai katonai nyomás, akár egy esetleges tajvani konfliktus formájában. Az Egyesült Államok egyébként is legalább 450 silóval rendelkezik” – tette hozzá a lap vezércikkének szerzője.