A tálibok a hatalom „oroszlánrészét” követelik

Félő, hogy a lázadók vissza akarják állítani a kíméletlen iszlamista kormányzást.

Moszkva, 2021. július 9. Szuhail Sahín, Mavlavi Sahabuddin Dilavar és Mohammad Naim, az afganisztáni radikális iszlamista tálib mozgalom politikai irodája küldöttségének tagjai (b-j) egy moszkvai sajtóértekezletre érkeznek 2021. július 9-én. MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko

Nagyon távol áll egymástól a tálibok és a kabuli kormány álláspontja az Egyesült Államok által támogatott afganisztáni béketárgyalásokon, miután a lázadók a hatalom „oroszlánrészét” követelik maguknak bármilyen leendő kormányban – mondta kedden Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott. Az afganisztáni születésű veterán diplomata borúlátó értékelése időben egybeesik a tálib erők tartományi székhelyek elleni előrenyomulásával, amely már eddig is civilek tízezreit késztette menekülésre, miközben az amerikai haderő húsz év utáni kivonása az országból már a végéhez közeledik.

– Ezen a ponton ők azt követelik, hogy nekik jusson a hatalom oroszlánrésze a következő kormányban, tekintettel a katonai helyzetre, ahogy azt ők látják

– mondta Khalilzad az Aspen Biztonsági Fórum online konferenciáján.

A megrekedt dohai tárgyalások ügye volt a témája kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Asraf Gáni afgán elnök telefonos megbeszélésének is, melynek során egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a tárgyalásokat. Blinken és Gáni emellett „elítélték a folytatódó tálib támadásokat és a civil lakosság elüldözését” – ismertette Ned Price külügyminisztériumi szóvivő egy nyilatkozatban. A tálibok előretörése olyan félelmeket táplál, hogy a lázadók vissza akarják állítani azt a kíméletlen iszlamista kormányzást, amelynek a 2001-es, Egyesült Államok vezette invázió vetett véget, beleértve a nők és a független média elnyomását.

A lázadók ugyanakkor azt mondják, hogy békemegállapodást akarnak

– írja jelentésében a Reuters hírügynökség.

Ned Price újságíróknak azt mondta, hogy a felkelők „nemzetközi páriákká” válnak, ha nem tartják magukat a tárgyalások melletti elkötelezettségükhöz, s „mindannyiunk aggodalma az, számos más aggodalom mellett, hogy ez polgárháborúhoz vezet”. Khalilzad volt az amerikai kivonulásról a tálibokkal kötött 2020. februári megállapodás kidolgozója. Az ennek nyomán kezdődött dohai tárgyalásokról adott szokatlan, nyilvános értékelésében a diplomata kedden azt mondta, a békéhez csak egy tűzszüneten és az átmeneti kormány létrehozásáról folytatott tárgyalásokon keresztül vezet út.

Szuhail Sahín, Mavlavi Sahabuddin Dilavar és Mohammad Naim, az afganisztáni radikális iszlamista tálib mozgalom politikai irodája küldöttségének tagjai (b-j) egy moszkvai sajtóértekezletre érkeznek 2021. július 9-én.
MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

A kabuli kormányzat álláspontja az, hogy a tárgyalásoknak „a tálibok jelenlegi kormányba való bevonására kell összpontosulniuk”. A tálibok ezzel szemben ahhoz tartják magukat, hogy a Gáni vezette kormány „a katonai megszállás eredménye”, s ezért ők egy átmeneti kormányról és alkotmányról akarnak megállapodni – folytatta az Aspen Biztonsági Fórumon Khalilzad. „Távol állnak egymástól” – mondta. „Megpróbálják befolyásolni egymás számításait és a harctéri viselkedésükhöz szabott feltételeket.” Khalilzad szerint ugyanakkor a 40 éve tartó szakadatlan konfliktusnak „már nincs többé legitimációja”.

– Ez egy harc a hatalmi egyensúly kialakításáért, a hatalom különböző frakciók közötti elosztásáért, de egyetlen afgánnak, különösen civileknek nem szabadna emiatt meghalniuk –

tette hozzá.

Az afgán biztonsági szolgálat tagjai elszállítanak egy robbanás következtében megrongálódott járművet Kabulban 2021. február 9-én.
MTI/AP/Rahmat Gul

Merénylet a védelmi miniszter ellen

Nagy erejű robbanás történt kedden a kormányzati épületeknek és külföldi nagykövetségeknek otthont adó, megerősített „zöld zóna” közelében az afgán fővárosban. A detonációt szórványos lövöldözés követte a rendőrség szerint. A belügyminisztérium szóvivője közölte, Biszmilla Hán Mohammadi ügyvezető védelmi miniszter vendégháza volt a célpont. Az incidensben legalább 13-an vesztették életüket, és mintegy húszan sebesültek meg. A halálos áldozatok között van öt merénylő, akikkel a rendőrség elitalakulata végzett. Egy magas rangú biztonsági vezető korábban arról számolt be, hogy a robbanást feltehetően gépkocsiba rejtett pokolgép okozta, amelynek valószínű célpontja egy parlamenti képviselő rezidenciája volt. Mirvaisz Sztanekzai, a belügyminisztérium szóvivője szerint a robbanás a zöld zóna néven is ismert Serpur előkelő városnegyedben történt. A kabuli rendőrség szóvivője, Ferdausz Faramarz elmondta, hogy a környékről lakók százait evakuálták. A merénylet elkövetőiként a tálibok jelentkeztek, további támadásokat helyezve kilátásba magas rangú afgán tisztségviselők ellen. A tálibok szóvivője elmondta: a merénylet csak a kezdete volt a kormányzati tisztségviselők elleni megtorló műveleteiknek. Zabiulláh Mudzsáhíd szerint az afgán vezetők napi szinten rendelnek el támadásokat a civilek ellen, otthonaik elhagyására kényszerítve a polgári lakosságot több tartományban. Münchenből éppen ma este indult volna egy repülőjárat Kabulba, fedélzetén kiutasított menekültekkel, azonban az incidens miatt sajtóértesülések szerint törölték a járatot.