Afganisztán bukásával átrendeződik a világpolitika sakktáblája

Sten Rynning: „a Nyugat nem dönthet úgy, hogy ellenzi a tálib uralmat. Ennek a játéknak vége.”

2021. 08. 26. 6:10
Kandahár, 2021. augusztus 17. Tálib fegyveres felvonja szervezetük zászlóját egy jármű tetején Kandahárban 2021. augusztus 17-én. Két nappal korábban a radikális iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. MTI/EPA Fotó: MTI/EPA/Keystone/Martial Trezzini
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– fogalmaz elemzésében a dán szakértő, aki szerint a világ most az idővel fut versenyt: míg Afganisztán a polgárháború szélére sodródhatott, addig a nyugati kormányok azzal vannak elfoglalva, hogy minél humanitáriusabb arcukat mutassák a szenvedő afgánokat látva.

A tálibok egymást fényképezik a kabuli elnöki palotában 2021. augusztus 15-én, miután elfoglalták az épületet                           Fotó: Zabi Karimi/MTI/AP

A katonai beavatkozások mérlege

Az afganisztáni misszió drámai befejezése óhatatlanul felveti a katonai beavatkozások jövőjének kérdését. Az Egyesült Államok egyértelműen jelezte, hogy nem hajlandó a továbbiakban betölteni a „világrendőri” szerepet, így ez a feladat és a válságkezelés egyre inkább Európára hárul, noha az európaiakban pedig az a kérdés merül fel, van-e értelme a véget nem érő külföldi háborúknak? Afganisztán esetében további kérdés, hogy sikerült-e egyáltalán bármit elérni az afgán kormányerők kiképzésével, az európai katonák bevetésével és a hatalmas pénzösszegek befektetésével? Németországban például a politikusok azon a véleményen vannak, hogy az iraki, a líbiai és az afganisztáni missziók legnagyobb tanulsága, hogy a jövőben nem szabad ilyen jellegű tevékenységgel foglalkozni.

Ugyanakkor, ha az európaiak nem kötelezik el magukat szomszédaik stabilizálása mellett, akkor az instabilitás Európát is el fogja érni

– írta véleménycikkében Jana Puglierin, a European Council on Foreign Relations (ECFR) agytröszt munkatársa, aki szerint a jövőbeni katonai beavatkozásoknak egyértelműen meghatározott és megvalósítható célokkal kell rendelkezniük. Korábban a Külgazdasági és Külügyi Intézet (KKI) szakértői is egyetértettek abban, hogy az afganisztáni bevonulás konkrét tervek nélkül ment végbe és a kivonulás esetében is ugyanebbe a hibába estek a szövetséges hatalmak.

Borítókép: Tálib fegyveres felvonja szervezetük zászlóját egy jármű tetején Kandahárban 2021. augusztus 17-én
Fotó: MTI/EPA

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.