A teheráni kormány lépéseket fog tenni az Egyesült Államok zsarnoki szankcióinak felfüggesztéséért – ígérte beiktatása előtt az új iráni elnök, Ebrahim Raiszi. A keményvonalas, ultrakonzervatív politikus kijelentette, hogy javít az ország gazdasági helyzetén, amely a 2018-ban életbe léptetett amerikai szankciók miatt rosszul teljesít. Az amerikai retorziók azóta sújtják a perzsa államot, hogy három évvel ezelőtt Donald Trump korábbi elnök kilépett a 2015-ben megkötött többhatalmi, úgynevezett atomalkuból, amelynek értelmében Teherán korlátozta atomprogramját, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.
Fotó: MTI/AP/A legfõbb iráni vezetõ hivatala/enei.ir
Reménnyel kecsegtetett, hogy Joe Biden hatalomra kerülésével Bécsben újra tárgyalóasztalhoz ültek a megegyezést tető alá hozó Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió képviselői Iránnal. Az iráni elnökválasztással a folyamatot felfüggesztették, de nem sok jót ígér a jövőben, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt héten azt nyilatkozta:
„Nem tarthatnak az örökkévalóságig a tárgyalások az iráni nukleáris szerződés jövőjéről, a labda Teherán térfelén van.”
A megállapodás megmentését ráadásul több konfliktus kiéleződése is nehezíti. Az „árnyékháború” legutóbb már emberéleteket is követelt: múlt héten dróntámadást hajtottak végre az Arab-tengeren a libériai zászló alatt közlekedő, japán tulajdonú, izraeli üzemeltetésű, közepes méretű tartályhajó ellen, amely a tanzániai Dar es-Salaamból az egyesült arab emírségekbeli el-Fudzseirába tartott. A támadás során életét vesztette a hajó román állampolgárságú parancsnoka és a legénység egy brit tagja. Nagy-Britannián kívül Románia, az Egyesült Államok és Izrael is Iránt tette felelőssé a támadásért, és egységes választ ígért. Ez egyelőre csupán diplomáciai és nem katonai: a brit és a román külügyminisztérium is bekérette iráni nagykövetét.
Hírügynökségi jelentések szerint az elmúlt hónapokban több alkalommal is támadás ért Izraelhez köthető hajókat az Ománi-öbölben, valamint az Indiai-óceánon is. Habár bizonyítékokat nem mutattak be, és Irán tagadja a vádakat, szakérők szerint effajta akciók végrehajtására csak Irán képes a térségben. Antoine Basbous francia–libanoni politológus és újságíró, a többek között a Közel-Keletre szakosodott tanácsadó cég, az Arab Országok Megfigyelőközpontjának (OPA) vezetője a francia Le Figaro napilapnak úgy fogalmazott: „Teherán egy több fronton zajló elrettentéssel él a szomszédaival szemben, amelyek többek között a hírszerzésre (beleértve a síita arab közösségek toborzására), az olcsón előállítható rakétákra és drónok előállítására épül.”
