Az atomalku bánhatja az árnyékháborút

Iránt vádolják az izraeli tankerhajó elleni dróntámadás elkövetésével.

Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje (b) hivatalosan jóváhagyja Ebrahim Raiszi új iráni elnök beiktatását. Fotó: enei.ir Forrás: MTI/AP/A legfõbb iráni vezetõ hivatala/enei.ir

A teheráni kormány lépéseket fog tenni az Egyesült Államok zsarnoki szankcióinak felfüggesztéséért – ígérte beiktatása előtt az új iráni elnök, Ebrahim Raiszi. A keményvonalas, ultrakonzervatív politikus kijelentette, hogy javít az ország gazdasági helyzetén, amely a 2018-ban életbe léptetett amerikai szankciók miatt rosszul teljesít. Az amerikai retorziók azóta sújtják a perzsa államot, hogy három évvel ezelőtt Donald Trump korábbi elnök kilépett a 2015-ben megkötött többhatalmi, úgynevezett atomalkuból, amelynek értelmében Teherán korlátozta atomprogramját, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője (b) hivatalosan jóváhagyja Ebrahim Raiszi új iráni elnök beiktatását
Fotó: MTI/AP/A legfõbb iráni vezetõ hivatala/enei.ir

Reménnyel kecsegtetett, hogy Joe Biden hatalomra kerülésével Bécsben újra tárgyalóasztalhoz ültek a megegyezést tető alá hozó Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió képviselői Iránnal. Az iráni elnökválasztással a folyamatot felfüggesztették, de nem sok jót ígér a jövőben, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt héten azt nyilatkozta:

„Nem tarthatnak az örökkévalóságig a tárgyalások az iráni nukleáris szerződés jövőjéről, a labda Teherán térfelén van.”

A megállapodás megmentését ráadásul több konfliktus kiéleződése is nehezíti. Az „árnyékháború” legutóbb már emberéleteket is követelt: múlt héten dróntámadást hajtottak végre az Arab-tengeren a libériai zászló alatt közlekedő, japán tulajdonú, izraeli üzemeltetésű, közepes méretű tartályhajó ellen, amely a tanzániai Dar es-Salaamból az egyesült arab emírségekbeli el-Fudzseirába tartott. A támadás során életét vesztette a hajó román állampolgárságú parancsnoka és a legénység egy brit tagja. Nagy-Britannián kívül Románia, az Egyesült Államok és Izrael is Iránt tette felelőssé a támadásért, és egységes választ ígért. Ez egyelőre csupán diplomáciai és nem katonai: a brit és a román külügyminisztérium is bekérette iráni nagykövetét.

Hírügynökségi jelentések szerint az elmúlt hónapokban több alkalommal is támadás ért Izraelhez köthető hajókat az Ománi-öbölben, valamint az Indiai-óceánon is. Habár bizonyítékokat nem mutattak be, és Irán tagadja a vádakat, szakérők szerint effajta akciók végrehajtására csak Irán képes a térségben. Antoine Basbous francia–libanoni politológus és újságíró, a többek között a Közel-Keletre szakosodott tanácsadó cég, az Arab Országok Megfigyelőközpontjának (OPA) vezetője a francia Le Figaro napilapnak úgy fogalmazott: „Teherán egy több fronton zajló elrettentéssel él a szomszédaival szemben, amelyek többek között a hírszerzésre (beleértve a síita arab közösségek toborzására), az olcsón előállítható rakétákra és drónok előállítására épül.”

A libériai zászló alatt hajózó Mercer Street nevû olajszállító tartályhajó Dél-Afrika fővárosa, Fokváros partjai közelében
Fotó: MTI/AP/Johan Victor